Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1891
53 A kitűzött pályakérdésre egy pályamű érkezett be „Excelsior" jeligével, s ez az egy is alig-alig üti meg az iskolai pályamüvekre nézve felállított szerény mértéket. Szerzőjének forrástanúlmányai nagyon felületesek. Volt ugyan a kezében egy csomó könyv ; 25 forrásművet sorol elő ; de —egész határozottsággal merem állítani — egyiket sem olvasta el, legfö- lebb böngészett bennük. Még legfőbb forrását, Bluntschli monográfiáját sem olvasta el kellő figyelemmel, mert különben nem idézné több ízben Bluntschli bírálóját, Lánczy Gyulát (Csengeri: Budapesti Szemle, XV. k. 35. 1.) ott, a hol maga a bíráló is Bluntschlibúi idéz. Ha azt a 25 könyvet gonddal, lelkiismeretesen áttanulmányozza: gondolatkészlete bizonyára gazdagabb, előadása tömörebb, Ítélete egy és inás részletkérdésben tartalmasabb lesz. A felületesség, az elhamarkodás nyomai a munkában mindenütt észlelhetők. Egy helyen például az absolut államok országgyűlési pártjáról beszél, holott tudnia kell, hogy az absolut állam és az ország- gyűlési párt fogalmai egymást kölcsönösen kizárják. Majd szembeállítja a parlamentáris államszervezetet más alkotmányos állam- szervezettel, holott az alkotmányos államszervezetnek általános jellemvonása a parlamentarizmus. A kellő olvasottság hiányát legtöbbször bőbeszédűséggel, üres fecsegéssel igyekszik palástolni, de czélt nem ér, mert ép ezzel árulja el leginkább, hogy szellemi arzenálja tátong az ürességtől. „Nem hisszük, — úgymond — hogy a liberális politikát tartván helyesebbnek, teljesen tévúton járnánk ; hiszen e politika helyességének hirdetői között olyan világhírű politikusokat látunk, mint Stuart Mill. Gladstone, Hugo Victor, Kossuth Lajos, a kiknek a neve mégis csak elég garantál a mellett, hogy álláspontunk nem egészen lehetetlen. Nem is volna valami nehéz a konzervatív politikával szemben a liberális politika védelmére kelni ; ez azonban nem volna időszerű.“ Mily tartalmatlan s még hozzá mily badar beszéd ! Hogy akár a szabadelvű, akár a konzervatív álláspont „nem egészen lehetetlen,“ kell-e ezt tekintélyekre hivatkozva még bizonyítani is ? viszont van-e ember, a ki megértse, miért volna időszerűtlen a konservativ politikával szemben a liberális politika védelmére kelni ?
