Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1891

45

viszonyát és e viszony isagogikai jelentőségét kellett ismertetnie, tehát egy olyan feladattal kellett birkóznia, a mely csak nem az egész ó-szövetségi irodalom keletkezésére s alakulására nézve elhatározó fontosságú s a mely újabb időben a legkitűnőbb isa- gogusok elméjét pro et contra foglalkoztatja.

A theologusra nézve méltán érdekes kérdésre csak egyetlen pályamű érkezett, eme jelige alatt: „Ezékiel a Thora kulcsa“ (Valke). Hogy mennyire az, 76 lapon (4°) igyekszik a pályázó bebizonyítani.

Először „Bevezetés“ czím alatt (1—14 1.) azokat az okokat keresi, a melyek a bibliai-kritika irányát megváltoztatták, lehetővé tévén azt, hogy az ó- és új szövetségi könyvekről uralko- kodóvá lett nézetek helyett újak támadjanak. Alap-oknak — egészen helyesen — a reformáció által proklamált szabad vizsgálódási elvet tekinti, a mely — különösen a bibliával szemben — nehezen tört magának útat a Protestantismus körében is; de idők folytán végre is átalakította a kijelentés hivatalos tanát s az összes ó szövetségi könyvekkel, kivált pedig a Thorával szemben elodázhatatlanúl felvetette a szerzőség kérdését s a régi felfogás helytelen voltát a tudományos búvárkodás félremagyarázhatatlan eredményeivel igazolta.

E „Bevezetés“ végefelé már érinti azt a viszonyt, a melyben a Thora Ezekiel művével áll, azzal a zsidó részről támadt aggodalommal együtt, a melyet e viszony megfontolása a Thora isteni eredetére büszke rabbik lelkében okozott s egyúttal megszabja további vizsgálódásának irányát s határait. Két irányban kívánja a Thora és Ezekiel műve közti viszonyt meghatározni t. i. „a nyelv és tartalom tekintetében;“ további teendőjének pedig „azon következtetések megállapítását ismeri, melyeket e viszony a Thóra keletkezésére s idejére nézve nyújt.“

Leszámítva a feladat ilyetén kitűzését, e „Bevezetésiben kivált Dr. Ballagi Mór és Keresztes József voltak útmutatói, a kiket meg is nevez, noha Ballaginak „A biblia“ című, Tholuck után dolgozott műve helyett „Bibliai tanúlmányok“ című művére hivatkozik, tehát a forrást hibásan idézi (6. 1.). Szintén elhamarkodva citál Varga István Exegetika theologiájára is, a mikor ezzel akarja bizonyítani azt, hogy a zsidók Ezékiel olvasását csak a 30 éveseknek engedték meg; mert ezt Varga, Hiermymusra felebbezve, csak a prófécia első és kilenczedik részeire állítja s nem az egészre, mint pályázó teszi (i. m. 456. 1.).