Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1883
40 nagy fejtörésbe ; mert hiszen lehetetlen, hogy ne tudná, miszerint háromféle községi adórendszer különböztethető meg : az önálló községi adók rendszere, a pótadók rendszere és a keltő kombinációján alapuló rendszer. A II. számú pályamű szerzője a községi háztartás alapelveit ugyanazon források alapján, ugyanoly rendszertelenséggel és önállót- lansággal tárgyalja, azzal a különbséggel mégis, hogy a községi háztartásra alkalmazza egyszersmind az államháztartás alapelveit is ; mellőzi azonban mindazon jellemző sajátságokat, amelyeknek felismerése nagyobb tanulmányt igényel ugyan, de amelyeknek alapján aztán meg lehetne állapítani a különbséget a községi és állami pénzügyek között. A községi háztartás tételes intézményeinek ismertetésénél az I. számú pályamunka szerzője bizonyos könnyedséggel, de különben értelmesen kivonatolja azt a kevés számú forrásművet, amit fölhasznált ; a II. számú szerzője ellenben a rendelkezésére állott s a munka elején nagy számban fölsorolt forrásokat sokkal ügyetlenebből aknázza ki. Egy-egy részletkérdésnél nagyobbára csak egy forráshoz ragaszkodik, mégpedig ragaszkodik annak eszmemenetéhez, sőt szavaihoz is. A frau- cia községi háztartás képe póldáúl csaknem kizárólag Acsádynak, a Budapesti Szemle 14. számában e tárgyról írt értekezése nyomán van összeállítva ; pedig ezen tárgyra vonatkozólag igen becses és érdekes adalékok foglaltatnak Hegedűs Sándor azon röpiratában és a „Verein für Socialpolitik“ azon kiadványában is, amelyeket a szerző az általa használt források közt megemlít. Általában — úgy látszik — egyik mű szerzője sincs tisztában a forrásmüvek használatának módszerével. A forrás nem arra való, hogy lemásoljuk vagy kivonatoljuk, hanem arra való, hogy egyrészről anyagot nyújtson a további gondolkozásra, másrészről hogy érveket és adatokat szolgáltasson saját gondolataink igazolására. Nagyobb hibák és tévedések természetesen, a teljesen megbízható forrásokhoz való szigorú ragaszkodás következtében, sem az egyik sem a másik munkában nem fordulnak elő. De bár nagyobb számmal jelezhetnők a hibákat ! Aki önállóságáról lemondva, biztos kezek által járszalagon vezetteti magát, az bizonyára nem botlik meg ; az tévedhet, aki a maga lábán jár ; de sokkal többre becsüljük az önálló író tévedését, mint a mások eszével gondolkozó munkájának idegen erőktől kölcsönzött tökéletességét. Az I. számú pályaműben az az egy-két feltűnőbb hiba, ami szemünkbe ötlött, rendszerint ott fordul elő, ahol a szerző eredeti akar lenni. így pl., hogy az angol községi pénzügyről mondjon valamit,
