Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1883
39 Indokolják pedig bírálók a javaslót! megosztást azzal, hogy mindkét pályázó olyan munkát végzett, mely nemcsak dicséretre, hanem hathatósabb buzdításra is érdemes. A megosztási arányra nézve pedig bírálók a II. számú értekezésnek az I. felett különösen két okból adják meg az elsőséget : aj Mert írójának azon szerencsés gondolata volt, hogy felment egészen az intézmény forrásáig a római jogban. Tulajdonkép ez lett volna a legjobb bevezetés az egész értekezésbe ; de el kellett volna menni egészen az utolsó stúdiumig: Justinian 115. novellájáig. Versenytársa a római eredetet csupán megérintés bj Mert a harmadik szakasztól kezdve a kérdést nagyobb teljességgel kimeríti, mint a másik. Olykor azonban ismétlésbe is esik. A jeligés levélkék felbontatván, a 2. számú mű szerzőjéül Átdnyi József IV. éves joghallgató, az 1. számú szerzőjéül pedig Finkey Pál szintén IV. éves joghallgató tűnt ki. A pénzügytanba vágó s az 188 2/3. és 188 3/4-ik évi Okohcsdnyi díjjal jutalmazandó kérdésre két pályamű érkezett be. Az I. számú jeligéje : „Minden állam annyit ér, amennyit alkotó elemei érnek. Mill Stuart.“ A II. számúé: „Jog és igazság érvényesüljön mindenütt.“ Mindkettő a kérdéshez szigorúan ragaszkodván , ugyanazon rendszert követi. Először ugyanis a községi háztartás alapelveivel, azután külön- külön fejezetben az augol, francia, német és magyar községi háztartás tételes intézményeivel foglalkozik. A II. számú ezeken kivűl önálló fejezetben szól még a községi és állami háztartás egymáshoz való viszonyáról is. A községi háztartás alapelveinek előadásában egyik se szerencsés. Az I. számú pályamű szerzője ahelyett, hogy maga gondolkozott volna a községi háztartás alapelvein, a dolog könnyebb végét fogta s elővette a Nemzetgazdasági Szemle 1877. III. füzetében s ugyanezen folyóirat 1878. I. füzetében e tárgyban megjelent értekezéseket és azok tartalmának száraz kivonatolása mellett ismerteti a legújabb szakemberek véleményét, a községi adókra vonatkozólag. Ilyen szűkkörű forrástanulmány mellett, nem csoda, ha hibát hibára halmoz. Hibázik először is abban, hogy csak az újabb szakemberek véleményét ismerteti ; persze a régibb írók felfogására nem reflektálhatott, mert azokat — úgy látszik — maga sem ismeri. Hibázott másodszor azért, mert csak a községi adókra terjeszkedik ki, mintha a községi háztartás egyébből se állana, mint adókból. Es végre ha már csak az adókra reflektál : a könnyebb áitekinthetés végett mért nem csoportosította azokat ? A községi adók csoportosítása különben sem került volna valami
