Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1883

19

Bálint, Kun Pál, Makiári P. Miklós, Mitrovics Gyula, Molnár Lajos, Radácsi György, Zsoldos Benő folyóiratokban, napi és heti lapokban közöltek különböző irányú és célú értekezéseket és elmefuttatásokat s igyekeztek használni az egyház és iskolaügyeinek. Mitrovics Gyula, Szinyei Gerzson és Radácsi György (póttag) részt vettek az egyetemes tanügyi bizottságnak 1883. 5—10. napjain Budapesten tartott gyűléseiben ; Szinyei jelen volt a debreceni gyűlésen is, s úgy ezen, mint amazon, mint egyik jegyző működvén, nagy része volt főleg a középiskolai tanterv megalkotásában.

Ily irodalmi munkásságot fejtvén ki tanári karunk az 188;i/t-ik iskolai évben, könnyű megérteni, hogy nem fogadhattuk el jogosnak a munkátlanságunkról közreröpitett vádat („Egyházi és Isk. Lap“ 16. szám) s nem tarthatván azt egyébnek egy rósz álomnál, nem bocsátkozhattunk annak még csak cáfolatába sem.

Tanítványaink erkölcsi magaviseletének feltüntetésére elég legyen csupán annyit említenünk, hogy az egész év folyamán egyetlen jelentékenyebb fegyelmi ügy sem jutott az akadémiai tanári kar itélőszéke elé s már boldogan gondoltunk vissza a tűnő év napjaira, amikor az utolsó hetekben egy önmagáról megfeledkezett 1-ső éves akadémikus ifjút, eltávozásra kellett ítélnünk. Tettében több volt a gyermekes meggondolatlanság, mint az erkölcsi fogyatkozás s mi szánalommal folyamodtunk vele szemben az ítélet kikerülhetetlen szigorához. Az intézet magasabb érdekei úgy parancsolták, hogy a szívnek ne legyen szava az ítéletben. Ez az egy eset azonban nem lehet akadály arra nézve, hogy a legjobb bizonyságot ne tehetnék akadémiai hallgatóink elismerésre méltó erkölcsiségéről, a szép és jó iránt való fogékonyságáról. Több okunk van rá, hogy azt megtehessük.

Ha valaki újabb időben, bizonyos időközökben megmegjelent főiskolánk falai között, lehetetlen, hogy fel ne tűnjék itt neki az intézetnek folyton csinosodó képe, falainak