Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1881
22 bibliáról általában, hanem annak egyes könyveiről külön-kiilön vallott nézeteit s e nézeteket ügyesen állítja párhuzamba a 16. és 17. századi irók nézeteivel ; de emellett nem feledkezik meg soha arról sem, hogy azokat saját körükben és saját álláspontjuk szerint mérlegelje és e mérlegelés — mint mondottuk — helyes és aláírható. Ezért, szorgalmáért s egyszerűsége mellett is csinos nyelvezetéért, készségesen Ítéljük meg részére a megérdemelt jutalmat, a jó illatért szívesen feledve, hogy „a fehér liliomnak is van fekete árnyéka.“ Felbontatván a jeligés levélke, a mű szerzőjéül Vattay László, 4-ed éves theologus üdvözöltetett. A Péczely díj, melyre „gr. Gvadányi József írói élet és jellemrajza“ volt kitűzve, csak egy pályázóra talált, ki azonban, tekintve, hogy kezdő Íróval van dolgunk, dicséretes példáját adja az efféle tárgyakkal való bánásmódnak, felfogás, berendezés és előadás tekintetében egyiránt. Legelőször a XVIII. század politikai, társadalmi és irodalmi viszonyaira vet rövid áttekintő pillantást, azután fog csak az iró életének és költői működésének ismertetéséhez. Ez ismertetés folytán gr. Gvadányi főbb költői műveit elemzőleg bemutatja, mindegyiket igazi értéke szerint, helyes ítélettel, a műszabályok szem előtt tartása mellett megbecsüli. Ezenfelül kiterjeszkedik e műveknek a korhoz való viszonyára is, sőt azon hatást sem hagyja érintetlenül, melyet azok újabb irodalmunkban keltettek. A pályamunkán minden tekintetben gondos tanulmányt, tárgy iránti előszeretetet, elég önállóságot vettünk észre. Nyelve is csinos, szabatos, magyaros. Szerzőjének szívesen Ítéljük oda a jutalmat. Szolgáljon ez neki ösztönül, buzditásúl, régi magyar irodalmunk tanulmányozására. A mű szerzője Cziáky Endre, III. éves theologus. Az „Erdélyi mint bölcs ész"- című pályatótelre egy pályamű érkezett, mely : „az eszme áll, mióta a világ ; felé a kor csak fokról fokra hág“ (Erdélyi) jelige alatt a sok tekintetben érdekes kérdést, nem minden érdem nélkül tárgyalja. Előadásának menete a következő. Előjáróként a bölcsészet meghatározásáról, s nyomban utána munkája első fejezeteként a magyar- országi bölcsészetről szól. Vezetője emitt épen Erdélyi, kinek szétszórtan megjelent philosophia-történeti értekezéseit összeszedte s olvasta. S ebben meg is lelte volna az utat, melyet járva s mindenütt saját szemével szemlélve, s belátásaival Ítélve a felvett kérdésre, a legjobb feleletet megadhatta volna. Az várt reá, hogy Erdélyinek egyes philo- sophokról s magyar philosophiai úttörőkről adott jellemzéseiből jellemezze Erdélyit, ki bizonyára tett annyit, hogy fogyatékos philosophiai irodalmunkban mindenkoron számba vehető személynek tekintessék. De
