Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1880
50 az irodalmi kör nem vett hivatalos tudomást, s így intézkedése csakis az elősoroltakra vonatkozott. Voltak azonban az irodalmi körnek ez év alatt több oly- nemü határozatai is, melyek a kör, valamint általa a főiskola virágzását közelről érintik. Első ezek közül, népiskolai tankönyveink nagyobb elterjesztésére vonatkozó. Elrendelvén ugyanis egyházkerületi közgyűlésünk, hogy népiskoláiban kizárólag a sárospataki irodalmi kör kiadványai használandók, azt kellett megtudni, mennyiben foganatositották népiskoláink a hozott határozatot. E végből rovatos űrlapokat készittetett az irodalmi kör a nagyt. canonica visitatio számára, melyek betöltetvén, kiderült — noha az igy szerzett statisztikai adatokat teljeseknek épen nem mondhatjuk — hogy népiskoláink legfölebb felerészben hódoltak a nevezett egyházkerületi határozatnak. E tekintetben az egyházkerületre vár a további intézkedés. De más tekintetben is tanuságossá lesznek az így gyűjtött, s évről- évre tovább gyűjtendő adatok. Belátandjuk : mily irányt vesz az egyes népiskolák kívánalma ; belátandjuk, hogy vidéki raktárak szervezését kell foganatosítanunk, ha a kívánt virágzást elérni, sőt fokozni akarjuk. Mert hogy úgy anyagi, mint szellemi érdekével szoros összefüggésben van a sárospataki főiskolának és a főt. egyház- kerületnek a tankönyvíró- és kiadó-vállalat, mely a hazai közoktatás történetében oly nevezetes, maga a hivatalos miniszteri jelentés által is elösmert fejlődést épen nálunk, s épen az elnyomatás idején ezelőtt 25 évvel vett, mindenki belátja. S most, hogy a magyar állam kelt versenyre velünk e téren, semmi sem indokolja, hogy a virágzásra jutott vállalatot kiesni hagyjuk kezünkből. A főiskola tanári karán nem is múlt, hogy a verseny felismerésekor összeszedje erőit, s „irodalmi körré“ szervezvén magát, a versenyt megharcolja valamenyőnk, tehát a nemzeti közművelődés javára. Egy ily szükebb körű, s annál- fogva gyorsabb mozgásra alkalmatos, de mindig szakértő és hazafias társulat élénkebben érezvén az oktatás terén előállható hiányokat és kívánalmakat, még korlátolt anyagi viszonyai mellett is hamarabb foganatosíthatja intézkedéseit, gyorsabban alakíthatja, dolgoztathatja át tankönyveit, mint a stereotyp kiadásokra dolgozó állami bureau. Ennek átértésében s a megfelelő munkásság kifejtésében van fönnmaradásunk, s mint hiszszük, felvirágzásunk titka. E célra azonban még erősb szer
