Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1879

31

lefolyását az államra, amennyiben a vallás elleni fanaticus gyűlöletet épen e viszony hozta létre.

Az 1-sö ok, vagyis Franciaország kormányrendszere és az egyes osztályok egymáshoz való viszonya cikke alatt, előadja szerző :

1. Franciaország régibb történetének rövid átnézetét.

2. Az ország közigazgatását.

3. A törvénykezési eljárást s ennek visszaéléseit.

4. A birtokviszonyokat közvetlen a forradalom előtt.

5. A nemesi osztály, papság, polgárság, parasztság egymáshoz való viszonyát, az alsóbb osztályok vágyait, törekvéseit.

Mégpedig e különböző irányú dolgokat oly tiszta, világos felfogással, oly alapos kifejtéssel vitte egységre, oly átlátszó világosságban állította szem elé, hogy a ki nem ismerte volna is Franciaország kormányzati és néposztályi viszonyait ezen korban, azokat e műből, legalább főbb vonalaiban, megláthatja, s egyszersmind meggyőződhet arról is, hogy az oly kormányzás és közigazgatás, mely minden hatalmat és jogot önmagában összpontosít, mely a népet akaratnélküli tömegnek tekinti s teljes gyámság alatt tartja: elébb-utóbb nem vezethet másra, mint forradalomra. Épen ezért a pályamű ezen részét legsikerültebbnek kell mondanunk.

A benső okok között Sl-ik helyen említi szerző az irodalomnak, különösen Voltaire, Eousseau, Montesquieu müveinek s az encyclo- paedisták : Helvetius, Didero, D’Alambert bölcsészeteinek nagy hatását a francia népre.

Ez az egész cikk idegen kertből szedett virágcsoport, részint Quinet Edgar müveiből, részint b. Eötvös tanulmányaiból Tocqueville felett, részint Montesquieuből báró Kemény Gábor után összeszedve. Szerző ezeket beszélteti csaknem egész cikkben, szóról-szóra. De e szétszórt virágokat oly ügyesen tudta egy virágcsokorba összekötni, hogy az annyira szétágazó tárgyak, az állam, törvények, vallás, egyház és papság állásáról, mégis egy teljes egészet képeznek, összhang- zatba vannak egymással hozva, egységre vive, úgy hogy élvezettel olvassuk azokat, meggyőződést adnak az olvasónak arról, hogy ezen müvek voltak legnagyobb hatással a forradalom kitörésére úgy, mint elfajulására ; ezek izgatták fel a nagy tömeg szenvedélyét annyira, hogy az, mint a gátat tört folyam mindent összerombolt, s nem bírván az okot az okozattól különválasztani, midőn a zsarnokságot s a papság erkölcstelenségét akarta sújtani, azzal együtt magát az államot, vallást és törvényeket is rombadöntötte.