Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1878

I

1

10

kell az államnak e téren buzditólag eljárni? A tapasztalás az ellenkezőt mutatja ; mert dacára annak, hogy jogakadémiáink nem csekély számmal vannak, a budapesti egyetem tanulóinak közelebb múlt évi kimutatásából is azt látjuk, hogy mig a bölcsészeti kar hallgatóinak létszáma alig haladja a másfél százat, addig a jogtudományi karbeli tanulóké megközelíti csaknem a másfél ezret. És végre, ha fentebb aggodalmunkat fejezők ki a fölött, hogy az ország pénzereje oly egyetem dotatiojára fordittatik, melynek felekezeten kivüli jelleme teljesen tisztázva még nincsen, ez aggálynak még fokozottabb mérvben kell nyilatkozni akkor, midőn az országos pénzsegély kizárólagosan és egyoldalúig oly tanintézetek kibővítésébe ruháztatik be, minők az úgynevezett kir. jogakadémiák, melyeket egy kitűnő statistikaíró Hunfalvi János, még a magyar kir. minisztérium fennállásának első évében, 1867- ben is, minden kétkedés nélkül katholikus jogakadémiáknak nevez.

Ha pedig a magyar kir. közoktatási miniszter úr az 1848. XX. törvénycikk 3-ik §-át egy vagy más alakban, s egy vagy más módozat mellett netalán végrehajthatónak, életbe léptethetőnek találná, s a katholikus jellegű jogi tanintézeteket ez okból segélyezné: akkor nem látjuk be, hogy a magyarországi protestánsok, ugyanazon törvénycikk alapján, miért ne emlékeztetnék ő excellentiáját arra, hogy nekik is vannak fennálló jogi akadémiáik, melyek a magyar társadalomnak tudományos tekintetben nem voltak kevesebb hasznára, nyelv és nemzetiség tekintetében pedig talán még nagyobb szolgálatokat tettek, mint az úgynevezett kir. jogakadémiák, melyeknek ha nem mindenikében, de legalább többségében a tannyelv csakis 1848-ban vált magyarrá, hogy egy pár év múlva helyet adjon a legtöbb tantárgyra nézve a németnek, s csak 1861. óta lett az ismét magyarrá.

Azt azonban minden hírlapi rebesgetések dacára sem vagyunk képesek elhinni a magyar kir. közoktatási miniszter úrról, hogy ő exeel- lentiája, miután az u. n. kir. jogakadémiákat jog- és államtudományi facultásokká emelendette, csakugyan komolyan el volna határozva a felekezeteket az áltatok fentartott jogakademiák hasonló átalakítására felhívni, s a felhívás sikertelensége esetében, intézeteiktől a nyilvánosságot megvonni. Nem hihetjük pedig a következő okokból :

1- ször. Mert ő excellentiája igen jól tudja, hogy ha általában van valami értéke, illetőleg értelme az 1791. 26. trvcikknek, annak 5-ik §-a a protestánsokra nézve épen oly kevéssé érthet zugiskolákat, mint nem érthet zugistenitiszteletet, vagy magán vallásgyakorlatot.

2- szor. Mert ő excellentiája épen oly jól tudja, hogy ha ugyanazon tör vény cikkely idézett szakasza az országos közoktatási rendszer