Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1878
9 közoktatási minisztériumban foglal helyet, akkor pedig a pesti egyetemen egy tapasztalati tudomány tanszékét ideiglenesen töltő be, igen élénken szólalt fel, kérdvén, hogy protestáns létére, mit keres ő a Páz- mán Péter egyetemén, s rövid idő múlva találtak is benne módot, hogy a protestáns tanférfi a clericalis lap indignatiója elől kitérjen. Szeretjük hinni, hogy hasonló szomorú idők soha többé elő nem fordulnak: de nekünk, a kik annyi váratlan fordulatot megértünk, nem vehetni talán rósz néven, ha azt épen lehetetlenségnek nem tartjuk.*) ’Mind tudományos, mind társadalom-politikai, mind végre protestáns szempontból, sokkal több észrevétel alá eshetik azon. bár megvagyunk győződve, teljesen jóakarata intentio, mely az úgynevezett kir. jogakadérniák jogi és államtudományi karokká leendő átalakítását vette célba. Mindenekelőtt azt lehet ugyanis kérdezni, hogy ha a magyar állam elegendő anyagi erővel rendelkezik kipótolni hazánkban a magasabb oktatás hiányait, miért rendez be három négy vidéken csupán egy facultást ? miért nem állit a helyett egy harmadik egyetemet ? s miért állítja fel épen a jog- és államtudományi szakot ? Hiszen tudva lévő dolog, hogy az egyetem tulajdonképi magva a bölcsészeti tudományokban, s általában a bölcsészeti szakban rejlik, mint a mely a tudományt nem közvetlen a kenyérért, hanem magáért a tudományért miveli : mig a jogi pályát hazánkban még a legtöbb esetben a kenyér-pálya szempontjából látjuk felfogva. Vagy tán ezen tudományág van nálunk leginkább parlagon hagyva, s azért *) Ha valaki talán nem sok fontosságot tulajdonítana oly lap véleményének, mely minálunk immár csak egy letűnt korszak elavult nézetét képviseli, annak kedvéért hivatkozhatunk a mai magyar kir. tudományegyetemnek egyik ma is élő hírneves tanárára, dr. Wenczel Gusztáv úrra, a ki „a magyar és erdélyi magánjog rendszere“ című munkájában szórul-szóra ezeket mondja: „minthogy pedig az 1548.12. trvcikknél fogva a megszűnt egyházak és monostorok jószágai és jövedelmei a közoktatás érdekében, névszerint tanintézetek és iskolák felállítására és fentartására fordittattak : a birtokos tan- és nevelőintézetek is, melyek ilynemű régi egyházi birtokon alapitvák, méltán jogilag birtokos egyházi testületeknek tekintendők. Így keletkezett nálunk a tanulmányi és egyetemi alap. Ennek folytán tehát a tudományok ki r á- lyi magyar egyeteme az egyházi birtokos testületekhez számi 11 a t i k.“ (Lásd az idézett munka 1862-ki első kiadásának 315. lapját.) Igaz, hogy a nevezett munka 1872-iki, második kiadásának 255. és 256-ik lapján a tudományok magyar királyi egyeteme már a világi-birtokos testületek közt szerepel, sa fentebb idézett passusból az „egyházi“ jelző mindkét helyen kihagyatott, de ez eset azt mutatja, hogy a légáramlat jelenleg más, mint volt 1862-ben ; s bennünket annál kevésbé nyugtathat meg, mert 1873-ban is akadt még kath. főpap, mégpedig egy H a y n a 1 d , ki egy országos bizottmányban jegyzőkönyvbe kívánta yétetni, hogy az egyetemi alap egyházi természetű,
