Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1875
42 pályadijaival ugyan buzditólag lépett tel, de a pályázók közül Garay, Tompa és Arany csak kisebb epikai darabjaikkal tűntek fel ; a klassi- kai hősköltészet azonbaii maradt a régi. A drámai költészet az 1837-ben létesült pesti, később nemzeti állandó színház, s az Akadémiának a szinköltészet iránti érdeklődése, pályadijai által mondhatni szokatlan eredményeket szült, mind minőségben, mind mennyiségben. Vörösmarty, Szigligeti, Báró Eötvös, Tóth Lőrinc, Gaál József, Nagy Ignác, Obernyik Károly legtöbb drámái e korba tartoznak. De mindezek felett jeleskedik Vörösmarty, ki nemcsak, hogy senki által utói nem éretett, nanem: „Kincskeresők,“ „ Vér nász, “ „ Mar ót bán “ és „Áldozat“ cimü komoly drámáival önmagát haladta túl. Vörösmarty után kétségkívül Szigligeti Edét illeti a főhely. Ő belátván, hogy az újdonság után vágyó közönséget a jó, de kevés számú eredeti magyar dráma nem képes kielégíteni; minek folytán színpadjainkon igen sok fordított idegen fércmü szerepelt: ezeket leszorítandó, elébe tette a jó, de kevésnek, — az élvezhető, de sokat, s igy oly szaporaságot fejtett ki, annyi művel gazdagitá drámánkat, mennyivel nemcsak nálunk, de a külföldön is alig egy iró. Az 1840-ik évtől hatalmasan ébredezvén a népélet, s a politikai irány is különösen a népet karolván fel : kivált tartalom - és kifejezésben a költészet is követte ez irányt és pedig anuyival nagyobb szerencsével, mivel a legtöbb költő, vagy magából a népből származva, vagy a nép között élve : a magyar nép szellemét tiszta eredetiségében bírták, vagy ismerni tanulták. így mindjárt az uj népies lyra megkezdői: Kriza János és Erdélyi János — tetőzői pedig Tompa, Petőfi és Arany voltak. Tompa Mihálynak 1845. táján irt népdalai még terjengős for- májuak ugyan, de a közéletből vett nyelvével, a természet, embervilág és a maga élményeiből merített tárgyával tartalmas, emelő és meleg. Uj népies lyránk, általában népdal-költészetünk királya : Petőfi Sándor. Az ő lantja a legnagyobb hatással, legtöbb eredetiséggel és szokatlan termékenységgel szólalt meg. Ö szokásaival, hajlamaival, érzületével, életével s mely ezzel egygyé van forrva : költészetével, egészen a népé. Dalainak tárgyát leginkább ő maga képezvén, ő maga tárgya s szerzője egyszersmind dalainak. így nemcsak legszerencsésebb képviselője a valódi népies-költészetnek, hanem egyéni költészetével lyránkban egyedül áll; abban egy kivételes iskolát képez, melynek csak egy tagja van, s az — ő maga. Átmeneti dráma Uj népies irány Lyra