Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1875
Majd az érzeményes (sentimentalis) lyrában Szemere Pál sonett- jeivel és Kölcsey Ferenc borongó lantjával jeleskedtek. Az eposzban Kazinczy, Kölcsey és Fáy András kisebb epikai darabjain kivül (balladák mesék sat.) csak gyenge kísérlet tétetett Pázmándi Horváth Endre által. Az ő müvei („A felkelő nemzethez.“ „Zirz emlékezete“), korukban, ha egyebet nem is, de annyit eredményeztek, hogy az újabb eposzi nyelv megszólaltatása — s az ó klassikai szellemtől átlengett nemzeti tartalom által előkészítőivé lettek, nem sokára ezután a Kisfaludi Károly-körben tetőpontra emelkedett nemzeti hősköltészetünknek. Drámai költészetünk már kissé szebb színben tűnik fel a Kazinczy- körhen. B. Vesselényi Miklós, Kulcsár István és Vida László igyekezetei folytán színtársulatok alakultak, melyek a drámai költészet fejlődését tetemesen előmozditák. így jött létre az első drámai pályázat Erdélyben, melyben, bár dijazás nélkül, részt vett a később átmódo- sitott „Bánk Bánu is Katona Józseftől. Általában ekkori színmüveink nagy részén, az erkölcsi és nemzeti érzés, a lélektani valóság és a költőiség rovására, nagyon érezhető az akkori német drámairodalom (Kotzebue) mételyező hatása. Kazinczy és körének, az uj iskolának nemcsak irányelveiből kiindulva, hanem azzal a legszorosabb összeköttetésben maradva, Kisfaludi Károly és köre, a legújabb iskola lett, a tisztán nemzeties irányú műköltészet (klassikai-nemzeties irány) megalapítója az által, hogy költészetünket az uj iskola tulvitt eszményi és ó klassikai irányából a tárgyilagos térre terelte, azt a nemzeti élettel szorosabb összeköttetésbe hozta. Ugyanis a nemzeti életből vevén tárgyait és alapjait, ezzel nemcsak az idegen tárgyak, képek és kifejezésektől tisztította meg költészetünket, s nyitott abban tért a nemzeti érzés és gondolkodás kifejezésére, hanem azt művészi fokra emelve, megalapította azon nemes klassikai-nemzeties irányt, mely Czuczor és Vörösmarty műveiben érte el a tetőzést. Az említett iránynál fogva természetes, hogy a Kisfaludi Károly- körben leginkább az eposz és drámára fektettetett a fősuly, de a lyra sem mellőztetett. Ez is emelkedést nyert azon kisebb körben, mely a Kisfaludi-körben (kisebb a nagyobból) alakult s mely magát az általa kiadott szépirodalmi folyóirat : az „ Aurora“ nevéről Aurora-körnek nevezte. Tiz évig volt e kör lyrai költészetünknek kiváló mivelője. Vezére ennek is maga Kisfaludi Károly volt. Ide tartozott Bajza József is, bár az ő írói pályája 20 évvel tovább terjed az Aurora-kör életénél. Ő kiválólag eszményi költő volt, de e kör irányának akképen 39 ______ Legújabb iskola 1819/ao-30. Lyra
