Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1872
16 tárgyalás egészben véve tévesztett, összefüggés és központnélküli annyira, hogy végig olvasván ez egyházi beszédet, utoljára sem tudjuk, hogy miről olvasunk tulajdonképen. Figyelmeztetnünk kell szerzőjét, hogy a vállalkozás kellő tanulmány és erőnk komoly számbavétele nélkül, sokszor csak tiszteletlenség a pályázat komolysága iránt, mely nem meggondolatlan szárnypróbálgatásoknak, hanem az arra termett erők nemes és komoly versenyének helyéül van, céljához képest, fentartva. A Il-ik számú mű, mely a következő jeligével van ellátva: „Idő előtt semmit ne Ítéljetek“. I. Kor. 18: 5. örvendetes kárpótlás az előbbi éretlenség helyett is. Helyes, szövegszerű felfogás, kifogástalan berendezés, világos, tárgyánál maradó, kimerítő kidolgozás, egyszerű, keresetlen s mégis szép nyelv az, mi ez egyházi beszédet az első dijra érdemessé teszi. Egyedüli hibája csak az, hogy szerzője az értelmi felvilágosításra fektetvén csak a súlyt, szándékosan kerüli a kedély megindítását, a megindító elemek alkalmazását, a mi pedig a szónoki kidolgozásnak szintén egyik felhasználható eleme, s módjával alkalmazva, mindig az épületességet, mi az egyházi beszéd egyedüli célja, mozdítja elő. A III-ik számú, „Kérlek titeket atyámfiai“ stb. jeligés műnek szintén vannak érdemei. Az alapul kiadott szöveget helyesen fogja fel, szépen proponál és következetesen oszt, de az igy megállapított keretet már nem tudja oly teljesen a szükségesekkel kitölteni, mint az első jutalommal kitüntetett versenytársa. Mig amaz mindent kimerít, ez már sokszor csak kerülgeti a helyes utat ; mig amaz határozottan siet célja felé, ez sokszor zavarba jő a felett, hogy mit kelljen még tárgyára vonatkozólag mondani ; mig amaz a tárgyi, benső kidolgozás tökélye után igyekszik, ez érezvén ez oldalról gyöngéit, alaki szépségek által akar kárpótolni, s ennek következménye aztán az is, hogy pár helyen irálya mesterkélt, szóvirágokkal megrakott, noha egészben véve elég szabatos, tiszta és emelkedett. Az is gyöngíti az egész mü hatását, hogy szerzője beleunt mintegy a tárgyalásba, természetellenes gyorsasággal bánik el a záradékkal s a szónoki beszéd eme részéül alig adott egy pár sort, pedig bizonyosan tudja azt, hogy a mi rövid, még nem mindig velős is egyúttal. Ezen okok alapján, a Il-ik számú müvei szemközt, e műnek csak a második jutalmat Ítélhettük oda. A II. számú első jutalmat nyert mü jeligés levele felbontatván, abból Kovácsi Sándor III. éves hittanhallgató neve tűnt ki, a III. számú, második jutalmat nyert mü jeligés leveléből pedig Molnár Lajos III. éves hittanhallgató neve. b) A jogi szakban kitűzött pályakérdés : Az Okolicsányi dijra, mely 24 frt., következő kérdés tűzetett ki : „A képviseleti rendszer értelmezése, történeti fejlődésének feltüntetése után adassék elő azon különbség, mely a rendi és valódi., azaz újabb kori népképviseleti intézmény közt észlelhető, valamint jeleztessenek azon államformák is, melyek maguk körében a képviseleti intézményt meg nem tűrik. Végre adassanak elő a népképviseleti intézmény eszméjéből folyó egyes jellemvonások, j annak az állami élet tekintetében jelentősége és fontossága11. E kérdés megfejtésére egyetlen pályázó vállalkozott, ki müvét következő jelige alatt nyújtotta be: „Mindent a népért, mindent a néppel“. Bírálat: A pályamunkában a kitűzött kérdés nincsen egészen feldolgozva, minden oldalról megvilágítva. Többek között még csak jelezve sincs abban azon tudományos vita, melyet a képviseleti intézmény barátai folytattak és folytatnak Rousseau és elvtársaival. Elgondolva ezen lényeges fogyatkozástól, a pályamunka több ok miatt elismerést érdemel. Nyelvezete magyaros. Gondolatai találók. A kérdés néhány ágának tárgyalása komoly tanulmányt mutat. Ezen tulajdonságokért a birálók a pályamunka szerzőjét szótöbbséggel jutalmazandónak véleményezik. A jeligés levél felbontatván, abban a jutalmazandó mű szerzőjének Kiss Gábor II. éves joghallgató neve találtatott.
