Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1872
17 c) A bölcsészeti szakban kitűzött pályakérdések : 1. A Tóth-Fischer féle alapítványra (30 írt. jutalom) következő pályakérdés tűzetett ki : „Adassák elő codex-irodalmunk alapján nyelvünk története a legelső magyar irodalmi emléktől kezdve 1526-ig, fötekintettel a nyelv belső történetére, feltüntetvén különösen a hangtani, szóragozási, szóképzési és szókötési sajátságokat, melyekkel az ó- és közép magyarnyelvben találkozunk*. Ezen díjért két pályamű versenyzett. Bírálat: Az I-sö számú ..Nyelvében él a nemzet“ jeligés mű szerzője még a nyelvemlékek fogalmával sincs tisztában, a mennyiben a mondákat, szájról szájra ránk maradt hagyományokat is nyelvtörténeti adalékokul veszi. Codex-irodalmunkat, melyben buvárolnia kellett volna, egyátalában nem ismeri. Az ősforrások mellőztével másod-, sőt harmadrendű kútforrásokhoz folyamodik, de ezeket is csak olvasta, nem tanulmányozta. Egy lapja sincs, mely önállóságról tanúskodnék. A nyelvtörténeti tényeket, a mennyiben felemlíti is. nem rendezi, fércei inkább mint szerkeszt, zavarja a dolog tisztáját, a helyett, hogy élvezné. Ennélfogva, nem említve irálybeli gyarlóságait, kénytelenek vagyunk leszorítani a pályatérről. A Il-ik mű következő jeligével van ellátva: „A nyelv kimivelése a nemzetek pallérozásának következése“. Gr. Teleki László. Versenytársánál nem csak terjedelmesebb, de gondosabb, alaposabb tanulmánynyal készült munka is. Szerzőjének már maga azon körülmény is előnyére válik, hogy itt s ott az eredeti forrásokig viszi nyomozásait. Felfogásban és kidolgozásnál nem mutat ugyan teljes önállóságot kútfőivel szemben, de legalább tanulmányozta a tárgyat, nem csak körülte járt, benne is élt. Egyben s másban a felületesség vádját is rá lehetne ugyan bizonyítani, de apróbb tévedéseivel a fődologra nézve nem ártott munkája sikerének. Előadása könnyű folyású. Irálya szabatos, tiszta. Jutalomra érdemes. A II. számú mű jeligés levele felbontatván, az szerzőnek Forgács Endre III. éves hittanhallgatót tüntette fel. 2. A Pcczely-dijra (42 frt. jutalom) következő pályakérdés volt kitűzve: „ jellemeztessék Baco bölcsészete, s adassék elő a bölcsészeti fejlődésre gyakorolt hatása*. Sajnosán kell jeleznem, hogy ezen érdekes kérdés megfejtésére senki sem vállalkozott. A mit talán annak is lehet tulajdonitni, hogy ezen rendkívüli év a kedély nyugalmát igénylő komolyabb és mélyebb tanulmányozásra épen nem volt kedvező. II. A gimnáziumban. A gimnázium körében következő pályadijak voltak az ifjak buzgalmának élesztésére kitűzve : 1. Természetrajzi pályázat. „írassanak le a Sárospatak körül élő farkatlan kétéltűek [békák], tekintetbe véve bonc- és élettani viszonyaikat is. A gyűjtött állatpéldányok s bondani készítmények a munkához mellékeltessenek. Bondani eszközökkel a kérdés kitűzője [Búza János tanár] szolgál. Megjegyzendő, hogy e kérdésre csak gimnáziumi ifjak pályázhatnak. Jutalma két darab arany. A pályadij- nyerő Katona István 8-ik osztálybeli ifjú lett. 2. A természettant hallgatók részére egy darab arany volt kitűzve azon ifjú részére, ki a cosmographiára vonatkozó ismereteket a tanár [Zsindely István] szóbeli előadása után a legszabatosabban s legjobb irmodorban leírja és előadja. Egyetlen pályamű érkezett, mely elég szabatosan adván elő a tárgyakat, jutalomra méltónak Ítéltetett. A jutalmat Nyiri Ferenc VIII. osztálybeli ifjú nyerte el. 3. Rajzdijakért [8 frt. és 4 frt.] ez év folytán senki sem versenyzett. 4. A szépirászati első dij [8 frt.] Németh Lajos III. és Sárkány Dani II. osztálybeli tanuló közt osztatott meg. A második dijt [4 frt.] pedig Pál Lajos I. oszt. tanuló nyerte el. à 3
