Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1871

és a tiszavidéki vasutak igazgatóságai csak szegénységi bizonyítvány mellett vagy betegségi esetben és mindig különös folyamodásra hajlandók tanulóink részére némi kedvezményt engedélyezni ; de a magyar északkeleti vasút vezérigazgatósága kegyes volt tanulóink részére 5o°/0-nyi dijleengedést biztosítani. Már husvétkor és pünköstkor a nevezett vonalon fele áron utazott haza és vissza a főiskolai ifjúság. Méltó, hogy a közművelődés érdekében tett ezen nemes keblű jótékonyság nyilvánosan felem- littessék, és hogy ünnepélyesen hálás köszönetét mondjunk a magyar-északkeleti vasút vezér- igazgatóságának.

Szólnunk kell még itt azon intézkedésről, melyet a főiskolai igazgatóság a rend és fegyelem fentartása érdekében tett, jól tudván, hogy iskolánk távolról sem felelne meg feladatának, ha csak tanítna s nem egyszersmind nevelne is. Ily célból az igazgatóság, mindjárt az iskolai év elején felszólítást intézett a tanulókat tartó gazdákhoz és gazdasszonyokhoz, melyben ezek komolyan figyelmeztetnek, hogy a tanári karnak az ifjúság erkölcsi nevelése körül segédkezet nyújtsanak; ugyanazért házoknál vagy szállásukon a tanulók részéről semmi rendetlenséget, kihágást el ne nézzenek. Annál szükségesebb volt ez intézkedés, mert városunkban a tanulótartás már-már keresetforrássá válván, régi családias jellemét csaknem egészen elvesztette. Azonban az iskola egymaga a legnagyobb felvigyázat, körültekintés mellett sem tehet meg mindent a tanuló erkölcsi jólétének előmozdítása végett. Az iskola nevelő hatását számtalan körülmények ellensúlyozzák, melyek rajta kívül esnek. Minden esetre sok jó történnék az ügy érdekében, ha a családi nevelést az iskolaival összhangzatba lehetne hozni. Az iskola nem avatkozhatik ugyan a családi élet dolgaiba, de annyit mégis megkívánhat a szüléktől, hogy gyermeköket, mig a gimnáziumban járnak, minden év elején személyesen vigyék el és mutassák be az illető osztály- vagy vezértanárnak. Ily módon a tanárnak alkalma nyílik leendő növendékének egyéniségét megismerni, tájékozó pillantást vetni azon körülményekre, melyek a tanulóra az iskolán kivül befolyással vannak. Továbbá azt is megvárhatja az iskola a szülétől, hogy oly szállásra vigye gyermekét, mely az igazgatóság által alkalmasul van kiszemelve, hol a gazda vagy gazdasszony képes is, akarja is segíteni az iskolát a rendfentartásnak és átalában a fegyelem gyakorlásának nehéz munkájában. Ugyancsak ily célból, mellőzve más szempontokat, hathatós eszköznek látszik, ha bizonyítványa félévenként minden tanulónak kiadatik, mert ily módon a szüle rövid időnként hiteles okmány alapján győződhetik meg gyermekének tudományos előhaladásáról és erkölcsi magaviseletéről, biztos adat van kezei közt arra nézve, hogy jövőre mily irányban hasson rá. Óhajtandó azért, hogy a bizonyítványok félévenkénti kivétele a gimnáziumi tanulókra nézve is elhatároztassék. a mi az akadémiában már ez iskolai év folytán gyakorlatban volt.

Mindössze ennyi az, mit a főiskola történetére nézve a lefolyt évről átalánosan felemlíthetünk. Hátra van még, hogy a részletekbe bocsátkozva, az iskola életmozgalmait egyenként híven feltüntessük.

I. Tanügy.

Az akadémiában a lefolyt iskolai évben 11 rendes tanár működött a theologiai, jogi és bölcsészeti tanszakban. Az ifjak szabadon választják és osztják be magoknak a szükséges tantárgyakat, használva egy nyomtatásban levő utasítást, melyből az egyes tantárgyak értékére, összefüggésére és a hallgatási sorrendre nézve tájékozást szerezhetnek magoknak. A szabad választás csak annyiban kor- látoltatik, amennyiben a hittan- és jogtanhallgatók sáját szakjaikból legalább 12 órát tartoznak hallgatni és ezenkívül még négy-négy órát a bölcsészeti szakból. A gimnáziumban és az elemi osztályban mint progimnáziumban a megszabott tanterv keresztülvitelén 12 rendes tanár és két segédtanár fáradozott. Az alsó négy osztályban merev szakrendszer uralkodik, a felsőbb osztályokban inkább a szakrendszer tartatik szem előtt. Kívánatos lenne több fontos tekintetből, ha az alsó osztályokban az osztályrendszer a szakrendszerrel némileg kibékittetvén, legalább a mennyiségtan és természettudományok tanítása bízatnék szaktanárra, melyre nézve a gimnáziumi széknek többször volt már indokolt előterjesztése a főtiszteletü egyházkerület asztalán. Szemébe tűnhetik a tanügy avatott emberének, hogy épen oly fontos tantárgyak tanítása, mint a történeté és a magyar nyelvé, mely utóbbi az összes