Sarasotai Magyar Hirmondó, 2001 (7. évfolyam, 2-8. szám)
2001-11-01 / 8. szám
SARASOTA! MAQYAR HÍRMONDÓ A Kossuth Klub Hírei Szerkesztő: Kisvarsányi B. Eva 2001. November, Hetedik Évfolyam, 8. Szám Szent István Öröksége Jegyzetek az „István, a Király ” sarasotai előadásához 1983 augusztus 20-án rendkívüli esemény történt Magyarországon. Harmincnyolc évvel hazánk szovjet megszállása és közel négy évtizedes kommunista uralom után Budapesten a városligeti Királydombon, a volt Regnum Marianum templom helyén bemutattak egy négy felvonásos zenés művet Szent Istvánról „István, a Király” címmel. Aki otthon volt 1983 nyarán már érezhette és tapasztalhatta, hogy sok minden változóban van Magyarországon, hogy a kommunizmus monolitikus fellegvárán már itt is, ott is apró rések, repedések vannak keletkezőben. Azon a nyáron résztvettünk a Margitszigeten egy bázisközösség gyűlésén, ahol mintegy 25 fiatal egy civilruhás pap vezetésével ártatlan piknik álcája alatt, az őskeresztények leleményességével szinte a hatóságok orra alatt istentiszteletet tartott. Azon a nyáron mutatták be a filmszínházak az akkor nyugaton már szinte elavult „Jézus Krisztus Szupersztár” című filmet, amely hatalmas tömegeket vonzott a mozikba. A Szent Istvánról szóló zenés mű bemutató előadását közel 14 ezer ember, túlnyomó részben fiatalok hallgatták végig. A Himnusszal befejeződő előadás után a közönség szinte tüntetésnek számító egy órás tapsviharral fejezte ki elragadtatását és lelkesedését. A nagy sikerre való tekintettel az előadást még hét estén át megismételték ugyancsak tízezres tömegek előtt. A városligeti előadások után a darab és annak az emberekre való hatása hónapokon keresztül volt élénk sajtóvita tárgya. Érdemes közelebbről megvizsgálni ezt a művet és hogy milyen érzéseket váltott ki egy olyan generációban, amely már a második világháború után született és kommunista iskolákban nevelkedett. Műfajilag az „István, a Király,” mint mintája a „Jézus Krisztus Szupersztár,” rock opera. A cselekmény Boldizsár Miklós „Ezredforduló” című színdarabja alapján a magyar történelemnek arra a kritikus időszakára összpontosul, amikor Géza fejedelem halála után 997-ben fia, az akkor még alig 20 éves István veszi át az uralmat a pogány magyar törzsek felett. Válaszút előtt áll a magyarság: válassza-e a nyugati kereszténységet s ezzel illeszkedjen-e be az európai „közös akol”-ba, vagy pedig maradjon meg ősei hiténél, nomád életmódjánál? A beilleszkedés útja—fennmaradásunk útja; az ősi út— nemzeti öngyilkosság. Az ősi útért fegyvert ragadó Koppány lázadása, a lázadás leverése, végül István királlyá koronázása az opera cselekménye. Történelem rock zenében eldalolva. A zenét Szörényi Levente, a szövegkönyvet Bródy János írták. A városligeti előadást, majd az ebből készült filmet Koltay Gábor rendezte. Kérdezhetnénk, miért éppen rock zenével állított emléket Szent Istvánnak a korabeli lantos? Szörényi Levente ismert magyar rock zenész, de mindig igyekezett magyar népzenei motívumokat is megszólaltatni műveiben. Az „István, a Király” minden 1
