Találmányok leirása, 1896
Higanfolyós czementáló anyag. - Fals tetőburkolatul szolgáló kéregpapir, szövet s effélék impregnálása.
61 gáló anyagok előkészítése illetve keverése tekintetében jelen találmány keretébe tartozik még azon újítás, hogy sem közönséges oltott mész, sem oltatlan mész, hanem olyan porrá széthullott mész használtatik, amilyet csöppenként vagy korlátolt mértékben alkalmazott vízzel való oltásnál nyerünk. Ez a poralakú mész minden további kezelés nélkül alkalmas a finomra őrölt szénnel való keverésre, míg teljesen oltott mésszel való keverés több nehézséggel jár, az oltatlan mész pedig körülményes és költséges törést és őrlést kíván, ha finom poralakban akarjuk előállítani. Ez az elektromos kemencze abban az általános elrendezésben más alkaliföldfémek karboniumvegyületeinek előállítására is szolgálhat, minők pl. a barium, strontium, cerium, thorium, lantban stb. karbonium vegyületeir mely esetekben szénnel keverve a megfelelő oxidok volnának használandók. Higanfolyós czementáló anyag. Föltaláló: Schaaf H. Berlinben. A szab. enged, kelte 1895. decz. 12. — 4860. Eme czementáló anyag vízüvegből, káliumvascziánürből, krétából és ammóniákból készül a következő módon: 200 gr. káliumvasczianíírt és 40 gr. porrá tört krétát 100 gr. vízüveg és 75—IOO gr. vízből álló keveréknek adalékonként való hozzáadásával folyósmasszává alakítjuk. Azután folytonos keverés között még annyi vízüveget adunk hozzá, hogy zselatinszerű sűrűséget kezdjen mutatni. Ezután annyi ammóniák adandó a keverékhez, hogy ez ismét annyira higan folyóvá váljék, hogy továbbá be ne sűrűsödjék. Ahhoz a hőfokhoz képest, melynél a megkeményedett anyagnak folyóssá kell válnia, szabjuk meg a nevezett anyagoknak, de különösen a vizüvegnek mennyiségét és fajsúlyát. Evvel a higan folyó folyadékkal oly módon czementáljuk a kovácsolt vastárgyakat, hogy ezeket bemázoljuk vele úgy, hogy rákeményedve a tárgyat tökéletesen beburkolja. Ezután nyitott, kőszén vagy még czélszerűbben faszén tüzén minden további külön berendezés vagy művelet alkalmazása nélkül hevítjük. A massza oly hőfoknál ömlik meg, mely bizonyos változó határok között választható és ily módon idézi elő a czementálást. A czementáló anyagot ecsettel kenjük a legczélszerűbben eleve melegített tárgyakra, minek következtében a száradás a test felszínétől kifelé megy végbe ; ez a burok repedezését is meggátolja. A mázolás ismételhető, mig a réteg kellő vastaggá nem lesz. Bármily alakú testek tökéletesen egyenletesen czementálhatók, minthogy a megkeményedő burkolat a test alakját egyaránt befogja. A czementálandó tárgy a hevítés egész időtartama alatt burkolva van s így a légköri levegő felületéhez hozzá nem férhet s nem oxidálódhatik. Ha az oxidálás mégis beállana, ezt a czementáló anyag egyik alkatrésze az alkáli-szilikát meggátolja. Az utóbbit ugyanis a tüzelésnél fejlődő szénsav könnyen bontja, minek következtében a fémoxidokat oldja s e szerint a felület mindig tiszta marad. E czementáló anyaggal finom, gyöngéd díszítéssel ellátott vagy csiszolt tárgyak is czementálhatók, annélkül. hogy kárt szenvednének. A merev burok, melyet a czementáló anyag a czementálandó tárgy körül képez, különösen tömeg-árúk czementálására alkalmas. A tárgyak bevonva soká elfekhetnek annélkül, hogy a tűzbe kellene őket tenni. Tehát a czementálást csak akkor kell végezni, ha elég sok tárgy készült el. A munkás, ki a czementálást végzi, folytonosan dolgozhat, és ezért a munkafolyamatot folytonosan figyelemmel kisérheti. E czementáló anyag használata nagy munkamegosztást tesz lehetővé. Fal- s tetőburkolatul szolgáló kéregpapir, szövet s effélék impregnálása. Föltaláló: Herre К. V. Berlinben. A szab. enged, kelte 1896. jan. 8. — 5110. A találmánynak az a czélja, hogy a telítő (impregnáló) anyag, minők az epruré, gyanta, szurok, kaucsuk, kátrány és gyantaolajból álló keverék, a kéregpapir vagy szövet
