Találmányok leirása, 1896

A bőrök mésztelenítése.

62 belsejébe hideg állapotban azáltal jusson, be, hogy az említett keveréket szénszulfidban feloldjuk és belőle higanfolyós anyagot állítunk elő, melybe a telítendő kéregpapirt vagy sűrű itatós szövetet bemártogatjuk. A telítés tehát hideg állapotban történik, mely eljárás­nál a szénszulfid közvetíti a telítőanyagnak az impregnálandó kéregpapirba vagy szövetbe való behatolását, minek megtörténte után a szulfid elpárolog. A kéregpapirra vagy szövetre tapadt fölösleges telítőanyagot oly módon távolítjuk el, hogy a kéregpapirt vagy szövetet egy vagy több hengerpár közt járatjuk el. A keverék összeállításának aránya különféle lehet aszerint, amilyen czélra akarjuk a gyártmányt felhasználni és hogy az előállítási költségeknek mennyire szabad rugniok. 50 rész epuré, 20 rész gyanta, 100 rész szurok, 50 rész kátrány, 20 rész kaucsuk szénszulfidban föloldva, kitűnő anyagot szolgáltat, mind­azonáltal a keverék arányát a körülményekhez képest akkép is lehet megállapítani, hogy minden alkatórészből egyenlő mennyiségét veszünk. Az ilykép impregnált anyagok a levegő behatása ellen teljesen közömbösek; 40— $0° G hőmérséknél csaknem teljesen változatlanok maradnak, ügy, hogy a hő iránt tanúsított nagy ellenállhatóságuk folytán tropikus égalj alatt is alkalmasak a használatra. A khémiailag impregnált kéregpapirnak, továbbá még az is haszna, hogy tetszésszerinti szinű festékmázzal bevonható anélkül hogy az impregnáló anyagok a nap hatása alatt felszínre jutnának, vagyis a festékréteget magukba hatolni engednék. E tulajdonsága az újszerű burkolóanyagot főleg tropikus vidéken való használatra teszi alkalmassá, mivel a házak fedelét világosra festett ellenálló anyaggal lehet burkolni, mely a nap sugarait visszaveri. A bőrök mésztelenítése. Föltalálok: Brogard A. Mörchingenben. A szab. enged, kelte 1896. jan. 4. — 5059. A bőröknek a csérzéshez való előkészítése tudvalevőleg azzal kezdődik, hogy a vízzel mosott bőröket egy időre mészfürdőbe teszik, melyben felduzzadnak, úgy hogy a fürdőből kiszedve a szőrök és húsrészek (nyálkahártyák stb.) késsel könnyen levakar­hatok. A mint ez megtörtént,, a meszet, mely a bőrben marad és ezt rövid idő alatt keménnyé és merevvé teszi, el kell távolítani. E czélra a bőröket eddig zögyköltették, azaz több bőrt egyidejűleg vízzel töltött forgóhordóba raktak és a mész durvább részeit így lemosták. Ezután a bőrt tőkefán élesített kővel levakarták s így a meszet kinyomták: Minthogy így sem sikerül az összes meszet eltávolítani, éles késsel még egyszer leva­karták a bőrt. A késsel és kővel való vakarás közben a bőrt ismételten vízbe kellett mártani, mert kemény és merev lett. Ily módon az előkészítő munkálatok be voltak fejezve és ezután a bőröket a cserzés megkezdése végett a cserzőgödörbe rakták. A találmány czélja a meszet a bőrökből kényelmesebb és biztosabb módon és rövidebb idő alatt eltávolítani,. mely eljárás abban áll, hogy a bőröket, miután a mészfürdőből kikerültek és a szőrök, húsrészek stb. levakartattak, valamely meszet oldó híg savba vagy pedig hamuzsiroldatba helyezzük, és abban néhány mintegy két perczig hagyjuk, miközben czélszerű a bőröket a folyadékban mozgatni, hogy minden egyes részük érint­kezésbe jöjjön a savval illetve hamuzsiroldattal. A sav illetve hamuzsir teljesen föl- illetve leoldja a meszet, mely a folyadékban visszamarad. Igen czélszerünek bizonyult olyan oldófolyadék, mely 300 liter vízből és 3 liter 66°-os kénsavból készül. Ez a mennyiség körülbelül 20 tehénbőrre elegendő. A hamuzsiroldat 2° B. é. mellett bizonyult alkal­masnak. E folyadékok egyike vagy másika maga is teljesen elegendő a mész eltávolí­tására, lehet azonban savat és hamuzsirt együttesen alkalmazni. A hamuzsireljárás külö­nösen fejbőrökre alkalmas, mert a hamuzsir puhábbá teszi a bőrt, míg talpbőrökre a sav alkalmazása ajánlatos, mert így keményebb bőrt kapunk. Az eljárás befejezése után czélszerű a bőrt néhány órára a vízbe tenni, hogy a tisztátlanságokat lemossuk. Az új

Next

/
Thumbnails
Contents