Találmányok leirása, 1896
Eljárás és készülék vízgőz fejlesztésére gőzkazánokban.
и bromot kiválasszuk ez összeköttetésekből, a chlort j hengerből i csöveken keresztül a c edénybe vezetjük, de a chlor az közvetlenül az edényben is fejleszthető. A chlort a gőzzel egyidejűleg lehet beereszteni, mely a bromot kiszorítja összeköttetéseiből. Lehet más olyan oxidáló szert is az edénybe ereszteni, vagy abban fejleszteni, mely elég erős arra, hogy a bromot megszabadítsa összeköttetéseitől. Ily szer származik pl. a fölmangánsavas káli használatával. A szabaddá vált bromgázak nyilván a sűrítőbe jutnak és az f edény fölfogja őket. Bizonyos körülmények között tanácsos az ellenható szert közvetlenül az ércczel együtt juttatni a c edénybe, hogy igy a bromsók képződése megakadályoztassék. Miután az összes bromgőzök a c edényből kiáramlottak és megsürösödtek, a gőzt elzárjuk és az aranyoldatot a k csapon / edénybe eresztjük, ahol az aranyt tetszés szerinti módon lecsapatjuk. Az a henger a körülményekhez képest közvetlenül az e sűrítővei és gőz- és chlorid-csövekkel köthető össze. Ez esetben az a henger maga a destilláló üst, úgy, hogy a c edény fölöslegessé válik. A 2. ábrában módosítványban a bromnak újból való nyerése czéljából levegőt hajtunk a c edénybe foglalt folyadékon keresztül. A sűrített levegő az m sűrítő gépből n csövön a c edénybe ömlik. A levegő a bromot 0 csöveken a p edénybe hajtja, mely olyan alkalikus hydratokat tartalmaz, melyek a bromot fölszivják. Ily módon képződnek bromsavas sók, melyekből a bromot tetszés szerinti módon lehet kifejteni. 8. ábra. 7. ábra. Eljárás és készülék vízgőz fejlesztésére gőzkazánokban. Föltalálok: Schölten P. dr. és Villeneuve Gy. Hágában. A szab. enged, kelte 1895. decz. 13. — 4875. A feszült vízgőz a gőzkazánokban a találmány szerint úgy fejlesztetik, hogy nyomás alatt beárasztott éghető gázkeverék közvetlenül a tüzelőcsőbeli itatóvízben ég el. Ez a kazánnak kívülről való fűtését teszi fölöslegessé és az előállított hőmennyiség jobb kihasználását, minek következtében tüzelőanyagnak megtakarításával jár. Az I. ábrában a vízgőz előállítására szolgáló kazán zí-val van jelölve. E kazánnal kapcsolatos az M tartály, mely gázkeverésre és nyomásföntartásra szolgál, amelybe az L szivattyú levegőt, a G szivattyú pedig gázt (világító gázt, vízgázt, fütőgázt, olajgázt vagy más hasonlót) nyom be a szükséges feszültséggel és a szükséges keverés aranyában. Az L és G szivattyúk lehetnek közönséges dugattyús szivattyúk vagy tetszőleges szerkezetűek, csupán az a lényeges, hogy a gázkeverék minden esetben a kívánt keverés aranyában a gázka2. ábra. 3. ábra. 4. ábra. ábra.6. ábra.
