Találmányok leirása, 1896
Széntégla (brikett) készítő gép.
45 zánon kívül állítassák elő és oly nagy nyomás alatt legyen készletben s használatra készen, hogy a kazánba állandóan túlnyomással legyen beszorítható. Az L s G szivattyúkat az M tartánnyal / és g csövek kötik össze és szükség esetén Z1 és ^-vel elzárhatok. A gázkeveréknek a gőzkazánba való vezetése а В fő csőből elzáró szelenttyűvel ellátott C csövön át történik. E cső egymásba tóiható és kihúzott állapotban a vízszin alá ér. A csőnek belsejében közel szájnyílása fölött több réteg drótszövet, szitalapocska vagy más hasonló van a végből, hogy az égő lángnak a csőbe való visszacsapodását megakadályozza'(6. ábra). A C cső nyílásánál tetszőleges szerkezetű D lángzóval van ellátva. A 2—5. ábrák e lángzónak néhány czélszerű alakját tüntetik föl. Az ilyen lángzónak alkalmazása azonban nem okvetlenül szükséges és a gáz közvetlenül a csőből is áramolhat ki, úgy mint azt a 6. ábra mutatja. A kazánban a szükséghez képest egy vagy több lángzó is alkalmazható. A gázkeveréknek meggyújtása úgy történik, hogy a C csövet egy alkalmas pl. foganttyúval ellátott fogaskerékből álló Q szerkezet megemeli, úgy, hogy a cső szájnyílása a vízszin fölé ér. Ekkor a gáz tetszésszerinti gyújtó készülékkel meggyujtható, mely készülék a kazánon lévő és elzárható nyíláson keresztül vezettetik a kazánba. Ha a gáz egyszer meggyujtatatt, tovább ég. Különös szerkezet arra, hogy a víz a lángzóhoz ne hatolhasson, fölösleges, mert a gázkeverék oly nyomás alatt vezettetik az égés színhelyére, hogy a fölötte lévő vízoszlop és a kazánban levő gőz nyomását fölülmúlja, minélfogva a víznek a lángzóhoz való jutása önmagától lehetetlenné van téve. Ha azonban a lángzó előre nem látható eshetőségek folytán mégis elaludnék, ami esetleg a kazánon alkalmazott p üvegen keresztül megfigyelhető, a láng villamos szikrával újból meggyujtható. Ezt a gyújtási módot a 7. és 8. ábrák tüntetik föl. A c csőben m és m1 vékony csövekben szigetelt áramvezető drótok vannak alkalmazva, melyeknek szabad x x végeinél a szikra átugorhat. A gázkeverék szabályozása és annak a gőznyomáshoz való alkalmazása czéljából a C csőben lévő c zárószelenttyű mellett még c1 fojtószelenttyű is alkalmazható, melyre olyképen hat a gőznyomás, hogy emelkedése alkalmával a bevezetett gázkeverékben mennyisége megcsökken. Széntégla (brikett) készítő gép. Föltalálok: Glatzel R. V. s Hässler H. Berlinben. A szab. enged, kelte 1896. január 16. — 5190. A találmánybeli eljárás és gép lehetővé teszi, hogy az oly anyag is, mely széntéglagyártásra eddig alkalmatlan volt, erre alkalmassá tétessék. Ez eljárást széntégláknak oly kátrányban szegény barnaszénből való előállítására lehet különösen alkalmazni, mely erre vagy éppenséggel nem, vagy csak nehezen volt használható. Maga az eljárás ez : a megfelelően előre megmunkált (elaprított) széntéglaport, vagy hulladékot erős nyomás alatt széntéglává préseljük és e nyomást folyton csökkentjük, hogy ezáltal a duzzadó folyamat tökéletesebben fejlődhessék. E duzzadó folyamat arra való, hogy a szétrepedés, szétmorzsolodás és a zománcz lerepedése elkerültessék. Az eddigi eljárásoknál a készen préselt széntéglákat párhuzamos felső és alsó falazatok között vezették el, tehát egyenlő külnyomásnak vetették alá; evvel ellentétben a kezdetleges magas nyomás ez eljárásnál a szélesbedő falazatok folytán lassanként kisebbedik. Az ezen eljáráshoz szükséges gépet az ábrák láttatják. Az i. ábra a széntéglaprés hosszanti metszete, a 2. ábra az 1. ábrának M, N vonal menti keresztmetszete; a 3. ábra a présfejnek egy hosszanti metszete. A prés áll az a tölcsérből, mely a barnaszén vagy kőszénpor hulladék, vagy ezekhez hasonló anyagok felvételére szolgál. Az anyagot a c szállítóhenger és a b toló a használathoz képest közvetlenül az A présfejbe vezeti. Egy alkalmas elrendezés pl. egy gőzgép a d dugattyút a présfejbe egy nyomással úgy hajtja be, hogy a présfejbe előzetesen berakott kőszén vagy barnaszénpor, hulladék és ezekhez hasonló anyagok kemény tömeggé nyo-
