Találmányok leirása, 1895
Erőmótorok szabályozó-készüléke.
49 készüléke pedig az említett folyadéknak a dugattyúra gyakorolt nyomását meghatározó akadályozóval van összekötve. A gőz nyomása tehát a rúgó és a folyadék nyomásait ellensúlyozza. Mível azonban üzemközben a szabályozó készülék a szabályozás czéljából e folyadék nyomásának meglehetős nagy ingadozásait okozza, a külömbség a dugattyú egyik oldalára gyakorolt gőznyomás között tetemessé lehet, minek következtében a gőz a gőztérből a folyadéktérbe hatol be. Ezen behatolást igen hosszú köpű alkalmazásával kellene részben megakadályozni, a mi azonban ezen dugattyú mozgathatóságát nehézkessé tenné, holott a gyors és biztos szabályozás elérésére fontos, hogy a dugattyú könnyen mozogjon, A találmány czélja ezen hiányt pótolni és áll a dugattyúnak kettős dugattyú alakjában való alkalmazásában, melynek középrészébe folyadékot eresztünk be, melyet külön készülék oly nyomás alatt tart, mely minden pillanatban vagy ép oly nagy, mint a gőz-I. ábra. 3. ábra. nyomás, vagy bizonyos mértékben kisebb vagy nagyobb emennél. Czélszerűnek mutat-, kozott tehát e folyadéknyomást a gőznyomásnál valamivel kisebbre fogni, mert ezen esetben a gőztérből csak igen kevés gőz hatolhat be a folyadéktérbe, a mi jobb, mint ha a folyadék hatolna be a gőztérbe. E folyadékot egy beállítható készülékkel a kettős dugattyú másik oldalára ereszthetjük, melynek vezetékébe a szabályozás eszközlésére a motor szabályozó készüléke utján ható akadályozó van elrendezve. E szerkezet mindazon készülékeknél alkalmazható, a melyeknél a szabályozó czéljából könnyen mozgó alkatrészek használtatnak. Az ábrák a találmány három egymástól kissé különböző módosításait tüntetik fel. Az 1. ábrában A a köpű és а В dugattyú. A gőz C-nél ömlik be és D-nél ömlik ki a motorhoz. A beeresztő szerkezet itt az E szelenttyű, mely a dugattyún van elrendezve és a köpün fészkel. A dugattyú egyik végén uralkodó gőznyomásnak az S rúgó és a köpű fölső részén keresztülömlő folyadék nyomását kell egyensúlyban tartania, mely folyadék ezen fölső részbe A-nél be és C-nél kiárad. E C-hez srófolt vezetékbe van kapcsolva az akadályozó, melyre a dugattyú fölső végén uralkodó víznyomás változtatására és így a gőzbeáradás szabályozására a mótor regulátora van hatással. Hogy а В dugattyú könnyen mozoghasson a H hézaggal van ellátva, a melybe folyadékot eresztünk be. E folyadék a gőzkazánhoz nyomott itatóvíz egy részéből állhat. Arra az esetre, ha az itatóvíz nyomása jóval nagyobb a gőzénél, mint pl. hosszú spirálisos csöves kazánoknál, a víz nyomását egy külön készülék csökkenti, úgy hogy a gőz nyomásával közel egyenlővé lesz. A H térből ez a víz a köpű falazatában levő L szűk csator-4
