Találmányok leirása, 1895
Eljárás szőttesek készítésére bársonyszerű bolyhhal az egyik vagy mindkét oldalon.
50 шкт • ------------—----------"W nán keresztül a dugattyú fölső részébe ömlik, mely csatornának nyílását az m peczek szabályozhatja. A H térben uralkodó víznyomást e szerint a dugattyú fölött lévő térben beálló, a regulátor okozta nyomás-ingadozások nem alterálhatják. A 2. ábrában bemutatott módosítás különösen abban áll, hogy a behatoló csatornának nyílása a dugattyú felső végén beálló nyomás-ingadozások szerint önműködőleg változik, a mennyiben a nyílást a nyomás csökkenése kisebbíti, emelkedése pedig nagyobbítja. А В dugattyú fölső része e czélból az A2 köldökdugattyút befogadó furattal van ellátva, mely dugattyún az L1 csatorna van elrendezve, mely a dugattyú Fx oldalcsatornájával a //és а В dugatytyú fölső része fölött levő H1 tér közötti érintkezést közvetíti. Az A2 köldökdugattyú fölső része az A rúgó hatása alatt áll. Ebből kiviláglik, hogy a köldökdugattyú állása a H1 térben uralkodó nyomásnak változásával szintén megváltozik, míg a H térben uralkodó nyomás megközelítőleg állandó, miközben, ha ezen nyomás csökken, a köldökdugattyú fölfelé mozgattatván az Fx és F2 csatornákat elzárja, míg ezen nyomás emelkedésénél a nevezett csatornákat kinyitva alászáll. A helyett, hogy az A2 köldökdugattyú а В dugattyú hézagában rendeztetik el, a tulajdonképi szabályozó készüléken kívül, külön elhelyezett köpűbe is lehet alkalmazva, melynek alsó és fölső része a H illetőleg Hl térrel (3. ábra) van összekötve. Épen így lehet az L csatorna is az M peczekkel (1. ábra) alkalmazva az A köpűtől különválasztott részben. A H hézag, a mint ez a 3. ábrából látható, az A köpűben is helyet foglalhat. Eljárás szőttesek készítésére bársonyszerű bolyhhal az egyik vagy mindkét oldalon. Föltaláló: Eckstein Fr. Becsben. A szab. bejelentésének kelte 1894. okt. 12. — 1949. A találmány oly szövetek előállítására vonatkozik^ a melyek egy vagy mindkét oldalukon bársonyszerű bolyhhal bírnak, s melyek olykép készülnek, hogy két vagy több egymás fölött elhelyezett, de csak egy láncz és egy-egy bélfonál rendszerből álló szövetet pótbélfonál olykép köt össze, hogy a szövetek szétmetszése után az összekötő pótbélfonál a kívánt bársonyszerű bolyhot adja. Két egymáson fekvő szövedék szövésénél ennélfogva két oly szövedék keletkezik, melynek csak egy-egy oldalának fölülete bársonyszerű, míg h a három egymáson levő szövedéket veszünk munkába, akkor az imént leirt szövedéken kívül még egy mindkét oldalon bársonyszerű bolyhhal biró szövedék áll elő. A pótbélfonál az alapszövetekkel olyképpen köthető össze, hogy ez sima, esetleg mustrás felületet alkosson a szerint, a mint nyüstös fölszerelés avagy Jaquardgépet alkalmazunk. A pótbélfonál tehát sima bolyhos fölületeket vagy hosszanti irányban, vagy a szélesség irányban vagy átló irányban haladó sávokat alkothat, avagy mintás alakokat. A kötőpontok távolságának változásával a pótbélfonál kurtább vagy hosszabb bolyhot alkothat. Az i. ábra az ily kétszakú szövedéknek egy a bélfonál irányában vezetett metszete, melytől világosság kedvéért a lánczfonal hiányzik. A 2. ábra ugyanily keresztmetszet, melyből csak az alapkötés látható, azaz egy egyszerű láncz- és bélfonálrendszerből álló szövet pótbélfonál nélkül. A 3. ábra a pótbélfonalak egybekötötte három szövedéket láttat. Ebből, valamint az I. ábrából is, szintén hiányzik a lánczfonál. Az ábrákon a lánczfonalak rt-val a bélfonalak ú-vel és a pótbélfonalak c <r1-vel jelölvék. Két szövedék készítésénél, a mint az ábrákból kitűnik, minden pótbélfonál szabályszerűen visszatérő sorrendben .leköti egyszer a fölső és egyszer
