Találmányok leirása, 1895
Szögosztó-készülék.
2H Az I a ábra a leírandó készülék részlet rajza. Az említett önműködő fölemelést az a vonó horog végezi. Ez egy vízszintesen elrendezett b sínnel áll merev kapcsolatban. A sín szabad végeiből egy-egy c láncz vezet a d léczhez, a mely egyrészt egy e emelővel az f keresztgerendára van fölfüggesztve, másrészt a g szög emelővel áll forgathatóan kapcsolatban, a melynek h forgástengelye az i keresztgerendára van szerelve. A g szögemelő g1 vége pontosan a k sorvezetőket viselő / sín j lánczai alá esik. Az m kézi emelőt, a mely a sorvezetőknek kézzel való emelésére és leeresztésére szolgál, valamint a megszabott helyzetben való rögzítésére is, vízszintes helyzetbe hozzuk és ott az n lemezrugóval arra kényszerítjük, hogy az о horogba belecsattanjon. A leirt készülék működése módja a következő : fordulás közben, ha például a fogat jobbra tér ki, az a vonóhorog a fogat mozgását követi, tehát ugyancsak jobbra tér ki (lásd az eredményes vonalat a 4. ábrán). Ez által a b sín is forgásnak indul, mi azt idézi elő, hogy bal vége a bal c lánczot meghúzza, ez által a d léczet előre huzza és a g szögemelőt forgásnak indítja (lásd az eredményes vonalat a 3. ábrán); az utóbbinak szabad g vége a k sorvezetőket viselő b sínt fölemeli, és így a sorvezetőket is emeli. Az egyidejűleg forgatott kézi emelő a már leirt módon az s horogba csappan be. Ha a fordulás más irányban történik, a készülék működése módja ugyanaz marad. A sorvezetőket a kézi emelő révén kézzel bocsátjuk le. Szögosztó-készülék. Föltaláló: Koppen L. Münchenben. A szab. bejelentésének kelte 1894. nov. 24. — 1745. E készülék segítségével minden tetszés szerinti szög a készülék egyszeri beállításával tetszőleges számú egyenlő részekre osztható föl. A szögfölosztás módszere, melyen a készülék alapul, a következő: legyen ВАС a felosztandó szög; az egyébiránt tetszés szerint választott A a sugárral leszeljük az A a és A b szakaszokat az А В és A C szárakon, az ekként meghatározott a és b pontokon keresztül pedig meghúzzuk a szárakkal egyközű а у és b z egyeneseket. Ha már most a b-tői kezdve folytonosan növekedő görbületi sugarakkal körívek iratnak le (a1 bl____ a2í b2i), ez esetben az egy és ugyanг. ábra. 2. ábra. azon körnek két-két körívszelete, melyeket az А В és b z egyenesek határolnak, egymással egyenlő. Ha már most az egyes körívekre az а у és b z egyenesektől leszelt ívdarabokat az egyenes mindkét oldalán fölmérjük, akkor a1 c1 аь c6____bx dx_____b6 d5 görbéket nyerünk, melyek metszőpontjai, a mint közletlenül az 1. ábrából látható, szög
