Találmányok leirása, 1895
Mészégető.
24 felosztó pontokat képeznek, még pedig г i1 a megfelelő pontokat szolgáltatják a harmadolás, m m1 m2 a negyedelés, és n n1 n2 пг az ötödölés számára. Az ábrákban föltüntetett készüléknek következő a szerkezete: Két egyforma nagyságú körszelet-alakú s1 s2 lemez, melyeknek fölsője átlátszó anyagból való, közös A középpont körül fogathatólag van berendezve, úgy, hogy az átlátszó í2 lemez az alatta levő J1 lemez fölött eltolható. Továbbá szintén A körül foroghatólag и pálcza, vonalzó vagy efféle van alkalmazva, melynek egyik éle meghosszabbításában pontosan a A középponton megy keresztül. Az I. ábrán látható geometrikus séma most már az í1 j2 szektorlemezeken oly módon van ábrázolva, hogy az í1 lemez az egyik, az í2 lemez pedig a másik görbe-rendszert tartalmazza, és a midőn mindkét lemez egymásfölé tolva egymást teljesen födi, a fölső lemez átlátszósága következtében az I. ábrabeli séma a görbék metsző pontjaival láthatóvá válik. A lemezeknek tetszőleges szög körüli eltolása, ami a felső lemezen alkalmazott foganttyűgombbal eszközölhető, a görbék, s illetőleg metsző pontjaik kölcsönös fekvésére csak annyiban lesz befolyással, hogy az osztópontok a mindenkori szögnek megfelelően helyüket ugyan változtatják, nem pedig egyszersmind kölcsönös viszonyukat. A görbe-rendszer tehát minden szögnél változatlan marad s ezzel megvan adva az eloszthatás lehetősége minden szögre nézve. A fölosztás gyakorlati alkalmazásánál következőleg járunk el: föltéve, hogy А В C (2. ábra) a tetszés szerinti számú egyenlő részekre fölosztandó szög, akkor az alsó í1 lemeznek egyik élét az egyik А В szárhoz illesztjük, ügy, hogy az A és A pontok összetalálnak. Erre a fölső s2 lemezt a V gombbal annyira toljuk előre, míg az éle az A C szárral összevág, úgy hogy az ABC szög az s1 s2 lemezeknek két össze nem tartozó élével befoglaltnak látszik. A lemezeknek kölcsönös helyzetéből képezett görbe-rendszer a görbék metsző pontjaiban azonnal megmutatja a megfelelő osztópontokat. Ha az n vonalzó a kívánt osztópontra beállíttatik, akkor a megfelelő hányadú szögrész azonnal lejegyezhető. A 2-ik ábrán ily módon történt az ABC szög számára a beállítás és a vonalzó itt a trisectióspontra vagyis BAD — 1/3 В A C van beállítva. A mint ebből látható és ami geometriailag teljesen okszerű, a vonalzó éle a 3-nak megfelelően sokszoros szögrészein megy át, tehát a б-os és a 9-es osztópontokon (g-n illetőleg /г-n) is. Mészégető. Föltaláló: Friedmann J. Debreczenben. A szab. kelt 1894. okt. 20. XXVIII. 3016. A meszet jelenleg fölül nyílt kemenczékben égetik s az égetendő követ fölül föld, szemét s agyag stb. vastag rétegével csaknem fojtósan takarják le, a mi részint az égetés idejét nyújtja hosszúra s egyenet-2. ábra. len meszet eredményez, részint pedig a minőségre nézve nem igen kiváló meszet elrondítja, melyet a kemenczéből nehezen lehet kitakarítani, mert elaprózódik. Az ábrákban nézetben, metszetben s alaprajzban (1., 2., 3. ábra) bemutatott mészégetőkemencze az említett tökéletlenségeket megszünteti azzal, hogy a takaró réteget megemelhető vagy teljesen leszedhető a födő pótolja. Ez azt esz' közli, hogy a mész rendkívül gyor-I. ábra. 3. ábra.
