Találmányok leirása, 1894
Eljárás az egész-pép előállítására alkaliákkal, mésszel s salétrommal.
mely föl- és lefelé történő mozgásokat tesz. A gummicső azonban, mely e mozgó kapcsolást létesíti, különösen magas nyomásoknál felmondja a szolgálatot. E baj megszüntetését, illetve egy helyesebb mozgó kapcsolást létesíteni, az ezen találmány egyik része van hivatva biztosítani. A találmány másik tárgya magára a fúrószerkezetre, azaz a fúrófejre és az üreges fúrót körülvevő külső kutcső végén levő mozgó hüvelyre vonatkozik, mely utóbbi a fúrt lyuk állandó bőségét létesíti. Az I. ábra a mozgó kapcsolást tünteti föl metszetben. A 2. ábra a fúrószerkezet hosszanti metszete, míg a 3. keresztmetszete. A mozgó kapcsolás, mely a vizet a nyomó szivattyúból a mozgó a fúróházba vezeti, két egymásba tolható s b szorongóval zárt c belső és d külső csőből áll, mely csövek egy-egy e e fejjel láttatnak el oly czélból, hogy azok f kúpos kapcsolásaikkal g g tengely körül történő forgó mozgásokat is megengedjenek. A fúrószerkezet a belső üreges h fúrócsőből áll, mely két erősen emelkedő i i csavarfelületből áll. A cső hegyében pedig két szemközt fekvő j nyílás van alkalmazva a víz kiömlése czéljából. A fúró szerkezet másik része a külső k kútcső, mely az / hüvelybe csavart m srófok számára köröskörül horonnyal van ellátva, úgy hogy a hüvely a kútcsővel egy darab ugyan, de azért a hüvely ez utóbbin forogni tud. Az l hüvely, mely továbbá fűrészfog alakú n n fogakkal bir, a belső oldalán két о о szemölccsel is el van látva, mely szemölcsbe a forgó fúrófej i csavarfelülete belekapaszkodik és forgásba hoz. Fúrókiváltáskor a h fúrót így ki lehet venni, míg leeresztésnél a lentmaradó hüvelyt ismét működésbe hozhatni. A látható p p vonalak a fogak éleit jelölik. 72 Eljárás az egész-pép előállítására alkaliákkal, mésszel s salétrommal. Föltaláló : Denison A. s Palmer J. Portlandban (Amer. E. к.). A szab. kelt 1894 jan. 29. XXVIII. 408 R. A találmány újításokat tartalmaz azon eljárásra nézve, amely szerint növényi anyagok cellulózává vagy egész-péppé dolgoztatnak föl a papírgyártás vagy egyéb czélok számára khémiaí úton. Az eljárás leginkább alkalmas fa (csereklyésfa, nyárfa stb ) földolgozására, ámbár más növényi anyagok is, minő pl. a szalma, földolgozhatók ez eljárás szerint. Az anyag mindenekelőtt ismert módon elapróztatik s erre arravaló edényben khémiai oldat ráhatásának tétetik ki. E czélra közönséges mállasztó (digesztor) használtatik s pedig vagy fönálló, vagy forgatható. Az anyag a mállasztóban valamely nitrat alkalikus oldatában kezeltetik, amely a fát teljesen tetézi, s mely marókaliból pl. mésszel kevert hamuzsirból vagy marónatrumból, salétromsavból s vízből áll. A keverék legjobb aránya az, ha а 70 Beaume oldat számára egy rész savat használunk 150 rész alkalikus oldathoz. Ez oldatnak jóval csekélyebb a tömény volta, mint az eddig rendesen használt marókali-oldatoknak. A mállasztóban levő faanyag s oldat gőznyomásnak s hő behatásának tétetnek ki mindaddig, míg az egész teljesen cellulózává változott el. A nyomás s a hőmérséklet külömböző nagy lehet, úgy hogy a mállasztás gyorsabban vagy lassabban megy végbe. Ha 12—13 atmoszféra nyomás s megfelelő hőmérséklet alkalmaztatik, akkor, amint gyakorlati kísérletek bebizonyították, fenyőforgácsok egy óra alatt cellulózává lesznek. Alacsonyabb nyomás
