Találmányok leirása, 1894
Kapcsolás kocsik s csillék számára.
'd s kisebb hőfok alkalmazása esetén, ha a földolgozás több időbe is telik, ugyanazt az eredményt várhatni. Szalma földolgozásánál csekélyebb töménységű oldatot használhatunk, mintegy 2° Beaumé-t s kevés sav adalékot, pl. i-et 300 ra. Mintegy 4 atmoszféra nyomás mellett 4 óra alatt be lesz fejezve a folyamat. Nagyobb nyomásra s hőmérsékletre a cellulóza megfelelőleg gyorsabban fog képződni. Miután az egész-pép derekasan meg van mállasztva, közismert módon kimosható s fehéríthető. Ez utóbbi czélra ajánlatos a most általánosan használt chlórmeszes eljárás alkalmazása, a mellyel a fönebb leírt módon készült egész-pép aránylag véve csekély mennyiségű chlormésszel igen könnyen fehéríthető. A mállasztó, amely belül, noha nem éppen szükséges, ólommal lehet béllelve, kavaróművel van ellátva, hogy a masszát főzés közben kavarni lehessen. A készre főzött massza mosására elég a tiszta víz; a mosóvíznek azonban semmiesetre sem szabad annyi savat magában foglalnia, hogy a főzés után még jelen levő nitrat ez által megbontassák. Kapcsolás kocsik s csillék számára. Föltaláló: Bertelmann K. Ükendorfban. A szab. kelt 1894 jan. 21. XXVIII. 259. A. A találmány szerinti két kampóalakű kocsikapcsolás abban válik ki, hogy mindkét kampónyilást a kéz egy gyönge nyomására szabaddá lehet tenni anélkül, hogy biztosságán csorba esnék. Ily kapcsolást az I. ábra zárt állapotban mutat; a 2. ábra nézete fölülről, a 3. ábra metszete a 4. ábrának А В vonala mentén. A 4. ábra maga a szabaddá tett kapcsolat élőiről nézve. Az ilyen kapcsolat három részből áll t. i. a H főtestből s az N zárókilincsből, amely ez utóbbinak Z csapján forgékony. Az N zárókilincs háromszögű s két N N1 bütyökkel van ellátva, a melyek kilincsforgásának a Z csap körül úgy vetnek határt, hogy ha szabad a kapcsolás az N1 bütyök a H főtest (4. ábra) belsejét fekszi meg, ha pedig a kapcsolás zárt, fölső élét az N bütyök (1. ábra). Az által, hogy az 5 zárókilincs súlypontja megfelelőleg forgó-központjával szembe van állítva, azt a törekvést kelti, hogy oly irányba forduljon, hogy a fölső N bütyök a főtest fölső élét feküdje meg. Ily módon a lánczszemek befogadásának szánt kapcsolás-nyílások bezárulnak, a lánczszem önkénytelen kiszabadulása e szerint lehetetlenné van téve. Ha a kapcsolás kioldandó, ez a legegyszerűbb módon történik az által, hogy a zárókilincset ellenkező irányba forgatjuk s a lánczot befogadó nyílást szabaddá tesszük, e szerint a láncz kiakaszodása lehetővé lesz.
