Találmányok leirása, 1894

Lokomotiv előfogat-tengellyel.

380 hogy a kapcsolt tengelyek összes terhelésének megfelelő maximális vonóerőt kifejthessék. A sebesség bizonyos határának túllépésekor egyfelől a tengelyek kapcsolása lesz fölösle­gessé, a mennyiben a kazán elgőzölöghetősége által megszabott vonóerő számára innen túl egyetlenegy tengely tapadóssága teljesen elegendő volna, másfelől ezen sebességek számára a gőzköpük csekélyebb méretei inkább megfelelnének, mint a maximális vonóerő szerint kiszámított méretek. Az, hogy a kapcsolt tengelyek következtén nehéz a járás, s hogy a köpük igen nagyok, igen kedvezőtlen hatású a gépre, miért is a legnagyobb tel­jesítmények nagy sebességeknél, úgyszintén a legnagyobb absolut menetsebességek egyál­talán eddig mindig nem kapcsolt, csak egy hajtótengelyű gépekkel voltak elérhetők. Az ilyesek alkalmazását azonban a legtöbb esetben nagyon is csekély maximalis vonóerejük ? ábra. tiltja. A találmánybeli szerkezetnek czélja a nem kapcsolt gép jelességeit a kapcsoknak nagyobb vonóerejével párosítani. E végből két különzött hajtótengely van itt alkalmazva, melyek mindegyikét külön köpűpár hajtja. A fögép-nek. egy fekvő a köpűjével, egy b hajtótengelyével s lehetőleg nagy kerekeivel az a rendeltetése, hogy minden menetsebes­ségnél dolgozzék. Az elöfogat-gép kívül fekvő c köpűjével s d hajtótengelyével, melynek kerékátmérője jóval kisebbre szabható, ellenben arra van rendeltetve, hogy csak azon sebességhatárig működjék közre, amelyig két tengely tapadása szükséges, azon túlra kikapcsolandó s általában álljon veszteg. Ezt elérni a következőleg: A d előfogat-tengely két e e futótengely közt, melyek az f pont (3. ábra) körül lengő forgóvázban vannak egyesítve, a gép külső g főkeretben szokott módon h csúszó­pofák között függőlegesen eltolhatólag van ágyazva. A d tengelyek i csapágyai (2. ábra) a k rúgógyámolokkal szilárdan össze vannak kötve. Emezek egyúttal az l terhelőköpű

Next

/
Thumbnails
Contents