Találmányok leirása, 1894
Uj rendszerű százados mérleg. - Egymásba ojtandó szőllővesszők vágógépe.
4 Uj rendszerű százados mérleg. Föltaláló: Klement J. Budapesten. A szab. kelt 1893 okt. 26. XXVII. 4491. Kr. E találmányban tulajdonképen csak tizedes mérleg van általánosítva százados mérleggé с а у emelő-kar bekapcsolásával. Benne a szerkezet lehetőleg alkalmazkodik azon alakhoz, mely már csaknem typikusan a mostani tizedes mérleg rendszeres alakja. Az I., 2. s. 3. ábrák a mérleg szerkezeti rajzát oldal, alsó és homloknézetben mutatják. Az / kereten a súlyátvevő a emelőt a 4—4 él-párok támasztják meg az emelő súlyát átvevő 5—5 élek pedig a híd megtámasztói. A b harmadik él a függesztő tengely. A 4—4, 5—5 és 6 élek alkotják az első áttétet és pedig mint 1 : 10-hez. A 6 élt az i vonórúd fölfüggeszti a b és c emelőre, illetve a 7 és 1 számú élre. Az m híd végpontját ugyancsak a d és e vonóhorog kapcsolja а Ъ emelő 8 élére, mely b emelő 7—8—q élei szintén i : XO-hez áttétet adnak. A h vonóhorog az összes súlyokat, úgy az a emelőről mint az m hídról 1:10 áttétel viszi át a r emelőre, mely emelőnek 1—2—3 élei ugyancsak 1 : 10 áttétel vannak szerkesztve. A 3 számmal jelölt élre a súlytartó csésze van fölfüggesztve, melyen most már az áttétek sokszorozata 1 : 10 és 1 : 10-hez, tehát 1 : 100-hoz lesz. Ekképp a mérleg a b emelő közbeiktatásával százados mérleggé alakíttatott át. A c emelő t és n közti részén s tolósúly van elhelyezve az apróbb súlyok lemérésére, mely beosztás tetszőleges kicsiny vagy nagy lehet a tolósúly nagysága szerint. A c emelőre van az 0 kikapcsoló emelő is alkalmazva, teljesen azonosan a tizedes mérlegek kikapcsolás módjával. Q és r pedig a favázat alkotják, melyre az n öntvény révén a b emelő van fölfüggesztve. A a nyelv a súly s teher egy bevágását mutatja. Egymásba ojtandó szőllővesszők vágógépe. Föltaláló : Schulz S. Budapesten. A szab. kelt 1893 okt. 26. XXVII. 4488. Lr. Az egymásba ojtandó szőllővesszőkre nézve rendkívül fontos az a körülmény, hogy összekapcsolandó végük metszett síkja teljesen egyenlő, tiszta elliptikus alakú legyen és hogy e mellett a metszést végző kés vonó, azaz két irány felé történő mozgást tegyen. A találmány tárgyát oly gép képezi, melynél a metszendő szőllővesszőt két hüvely akkép rögzíti, hogy a vesszőnek csak az a része szabad, melyen a metszés végbe megy, és e rész a két hüvely közé esik. Az emelttyűvel könnyen kezelhető harántos élű kést egyenes vezetéssel a két hüvely között huzzuk keresztül, a mivel a szükséges pontos metszet létesül. Az I. ábra a gép homloknézetét, a 2. ábra oldalnézetét és a 3. ábra fölülnézetét mutatja. A 4. ábrában az I. ábrának x—x menti metszete van feltüntetve. A gép az a talplemeznél fogva valamely asztalra, vagy hasonló aljra rögzíthető erős b állványból áll, melyre fönt a c késszankó vezetésére szolgáló A asztal van erősítve
