Találmányok leirása, 1893
Másodsorú battériákon tett újítások. - Kérges-czink eltávolítása vagy ártalmatlanná tevése.
40 i. ábra. 2. ábra. Másodsorú battériákon tett újítások. Föltaláló : Lloyd H. Filadelfiában. A szab. kelt 1892 nov. 27. XXVI. 4042. Sch. Másodsorú battériák új lapjaira s elszigetelésükre vonatkozik e találmány. Az 1. ábra egy sejt alaprajza számos negativ lappal ólomból vagy más anyagból s velük kapcsolatos számos pozitív lappal. A 2. ábra számosabb pozitív s negativ lapok hasonló elrendezését mutatja. A 3. ábra egy elektrodlap részbeli metszete s részbeli nézete, úgyszintén metszet a lap középsíkján át. A 4. ábra keresztmetszet a 3. ábrának 4 4 vonala mentén. Az a vezetős rejtő (phoros) a1 furatokkal s я2 nyujtvánnyal van ellátva. A chlorczinkkel kevert s ömlesztett ólomoxidból való b ható massza az a1 furatokba van beágyalva s ezekben rovásokba van becsíptetve (4. ábra). Az a rejtő jócskán vastag s a b ható anyagot fogja körül, azonkívül külfölületét celluloidból, gummiból vagy más alkalmas anyagból való elszigetelő lapok óvják s c1 hézagokkal van ellátva. A d csatornák a c szigetelőlapokon s b ható masszán mennek át s utat nyitnak a ható anyag belső részeihez. A c elszigetelő-lapok a rejtő megfelelő felületéhez arravaló szorítóval pl. közönséges e gummi szalaggal vannak oda foglalva, mely utóbbi egyúttal arra szolgál, hogy az elektródok vagy lapok egymástól el maradjanak választva. Az I. és 2. ábrák egy összeállított batgummigyűrűk 3. ábra. 4. ábra. teria elrendezését mutatják s azt, hogy mikép tartják távol egymástól az e az egyes lapokat, Kérges-czink eltávolítása vagy ártalmatlanná tevése. Föltalálók: Vogel О. s Neumann F. A. Aachenben. A szab. kelt 1892 decz. 30. XXVI. 3884. W. Vastárgyak czinkezésénél a folyós czink a vasolvasztóedények falát megtámadja s a vassal öttevénnyé az u. n. kérgesczinkké (hartzink) lesz, a melynek nagyobb a fajsúlya s nagyobb az olvadás pontja a czinknél, minélfogva az edény fenekén gyűl meg, a honnan időnként el kell távolítani. Az ily kérges-czinkben mintegy 5% a vas. nehezen ömled meg s pl. a czinkezés czéljára már nem használható. Vizsgálódások kimutatták, hogy nem is annyira a vas jelenléte, hanem a képződött czinkoxidok okai e jelenségnek. Abból indulva ki, hogy talán oly fémekkel, melyek könnyebben oxidálódnak (minők: a magnézium, kalcium, alominiom, strontian, baryum, silicium, kalium, natrium vagy mangán) a czinkoxid képződésének elejét lehet venni, kísérletek tétettek erre nézve s pedig első sorban az alominiommal. A kísérletnél i°0 alominiom adatott a kérges-czinkhez s a kísérlet sikerült. A kérges-czink hígfolyóssá s czinkező munkára alkalmassá vált. Mivel azonban a megömlesztett czink, a melyben vastárgyakat czinkeznek, egyre inkább hasznavehetetlenné
