Találmányok leirása, 1893

Forgó mágneses terek s több fázisú áramok keltése.

válik, mert megsűrűsödik, úgy hogy a czinkezendő tárgyra több czink rakódik le, mint a mennyi a bevonásra szükséges, mely aztán hajtásnál, görbítésnél lepattogzik, és mivel ki­derült, hogy a czink e rosszabbodását Szintén a kérges-czink képződés okozza, a czink­­fürdö is alominiommal kevertetett el s sikerrel. Elég a czinkfürdőbe l°(0 alominiomot adni s azt a czinkkel jól elkavarni, a mit megújítunk mindannyiszor, a mint a bevonat szépségben, egyenletes lerakódásban megcsökken. Az alominiom azonban csak példaképen van fölhozva. A fő az, hogy oly fém hasz­náltassák, mely könnyebben oxidálódik a czinknél, a mely tehát a cinkoxidot sziníteni bírja. Tudvalevő, hogy azok a fémek szinítik a czinkoxidot, a melyek egyenlő viszonyok közt oxidálásuk közben nagyobb reaktiós hőt fejlesztenek. Ismeretes továbbá a következő fémek oxidáló heve : a magnézium oxidáló hője ... ... ... ... ... 145,860 kalória a kalcium « « ... ... ... ... 130,930 « az alominiom « « ... ... ... ... .... 130,500 « a strontian « « ... ... ... ... 128,440 « a baryum « « ... ... ... ... ... 124,240 « a silicium « « ... ... ... ... 110,000 « a kalium « « ... ... ... ... ... 100,000 « a natrium « « .. ... ... ... 99,760 « a mangán « « ... ... .................. 95,430 « mig a czink « « ... ... ... ... 85,430 « Nyilvánvaló, hogy a fönnevezett fémek a találmányi czélra fölhasználhatók figye­lembe véve fajsúlyúkat s illékonyságuk mivoltát. így például, ha az alominiom helyett könnyen illő fémet, minők a kalium vagy natrium, használunk, ezeket kellő módon gőz­alakban juttatjuk az ömlesztett czinkfürdőbe vagy kérges czinkbe, vagy az ömlesztett fémet hirtelen öntjük az illető olvadt fémre. A czink fajsúlyánál könnyebb fémeket, minők a kalium, natrium, magnézium, legjobb czinktokba zárni, melyet vasfogó segítségével alá­merítünk az olvadt czinkbe. Itt a czinktok megömled s tartalma kifejti hatását. A man­gánt, alominiomot stb. czinköttevény alakjában is juttathatjuk a fémfürdőbe. — Ez eljá­rással egyenletesen jó, vékony, szépfényű fémbevonatot érünk el s azt is, hogy a vas­edény épséget biztosítjuk, melyeket a czink már nem támad meg oly erősen, mint az eddigi eljárásban. Forgó mágneses terek s több fázisú áramok keltése. Föltaláló: Wahlström E. A. Cannstattban. A szab. kelt 1892 nov. 1. XXVI. 3403. Wn. Villamos gépek, motorok s átalakítók tekercsszerelésére vonatkozik a találmány. Itt a mágnesező fázis eltoladozása czéljából a tekercsek két két fonalításból valók, melye­ket eltolódott fázisú áramok járnak be, vagy pedig ugyan oly czélból olykép vannak két fonalítással ellátva, hogy az egyik fonalítás kanyargásainak száma egyre növekszik, a másiké megfelelőleg csökken és a két fonalítást eltolódó fázisú áramok járják be. Az 1. ábrában az А В és C D két váltakozó áramforrás fáziseltolódásban van egymással szem­közt ; a két áram közűi mindegyik függetlenül egymástól elsősorú s másodsorú áramként is lehet fejlesztve, vagy a két áram úgy függhet egymástól, hogy az egyiket a másik fejlesztette hogy pl. А В elsősorú váltakozó áram s C D az átalakítóban fejlett másod­sorú áram. Ezen fázisaiban egymással szemben eltolódott két áram egymásután részint egyszerű, részint bokros (kombinácziós) tekercseket jár be. Az egyszerű tekercseken min­dig csak az áramok egyike jár el, míg a bokros-tekercseken mindig mindketteje, de úgy, hogy egyik tekercsben mágnesező hatásukban összesítődnek s egy másikban ugyané hatá-41

Next

/
Thumbnails
Contents