Találmányok leirása, 1893
Ujszerkezetű sróíház.
28 s csak azután lassankint bizonyos maximális végnyomást fejleszteni, ezt két módon lehet elérni. A V visszacsapó-szelenttyűt vagy mint azelőtt tehertelenűl hagyjuk s a szélkazánnak adunk a választott kezdeti nyomásnak megfelelő feszültséget pl. 30 vagy 50 atmoszférát s nagyságát ügy szabjuk meg, hogy benne a nyomást a betoluló folyadék fokozza a kívánt legnagyobb nyomásra. Vagy pedig a szélkazánnak adunk csak csekély kezdeti nyomást, mely épen csak arra jó, hogy utóbb a dugattyút ismét behúzza, de a kívánt kezdeti nyomásnak megfelelőleg terhelt visszacsapó-szelenttyűt alkalmazunk s a szélkazán nagyságát ismét úgy szabjuk meg, hogy a behatoló folyadék a nyomást benne megfelelőleg fokozza. Ha pl. 30 atm. kezdeti nyomással akarunk kezdeni a köpüben s 80 atmoszférával végezni, akkor, ha a szelenttyűnyilásokban nyilvánuló folyadékellenállást mellőzzük, a szélkazánt úgy kell megszabni, hogy a levegőt benne a betoluló folyadék kezdeti nyomásával a mely lehet mintegy 2 atmoszféra, 50 atmoszférányiig tömhessze. Ha kezdettől végig lehetőleg egynek maradó ellenállást akarunk elérni, a V visszacsapó szellenttyűt a nyomásnak megfelelőleg kell megterhelni s ekkor a szélkazán úgy lesz megszabandó, hogy lényeges nyomásfokozás be ne állhasson, vagy pedig a szélkazán nagyságát s a nyílásokat úgy szabjuk meg, hogy az ellenállás csökkenése a folyadéknak V és Vl-n való átmenetében megközelítőleg egy legyen a kazánbeli nyomás növekedésével. Ujszerkezetű sróíház. Föltaláló : Elastic Nut-Company Milvaukeeban. A szab. kelt 1892 nov. 19. XXVI. 3427. A. A találmánybeli srófházat az 1. ábra nézetben, a 2. ábra alaprajzban mutatja; a 3. ábra azt a csíkot szemlélteti, a melyből a srófház készül. Ezek szerint a srófházlap áll egy derékszögű vas- vagy aczélcsíkból egy-egy a é só nyújtvánnyal a végeken. Az a nyújtvány a csík fölső élével, a b nyújtvány a csík alsó élével egy síkban folytatódik. Mindegyik nyújtványnak esd függőleges széle van, melyek valamivel nagyobbak az A íő-rész fél magasságával; a velők határos e és f élek szintén függőlegesek s ugyancsak valamivel magasabbak a fő-rész fél magasságával. Úgy az a nyújtvány alsó g éle, valamint a b nyújtvány fölső h éle hegyes szögben mennek, amaz a c vonal alsó végétől az e vonal fölső végéig, emez az f vonal alsó végétől a d vonal fölső végéig, úgy hogy ha a csík két végét összetesszük, az egyik nyújtvány szabatosan beleilled a másikba. A leírt A csíkot vagy kézimunka, vagy gép hajtja karikába, mire tömzsítéssel megkapja hatélű vagy egyéb alakját, úgyszintén tí koronáját. A mint a srófház így ki van
