Találmányok leirása, 1893
Hidak, általában vasszerkezetek hajlását mutatós jegyző-készüléke.
alakítva, kivágjuk rajta a tekerületet; a két nyújtvány ekkép foglalóvá lesz, a mely nem engedi a srófházat oldalt kitágulni vagy kinyílni. Csapszegre rásrófolva azon erősen megáll, •de egyúttal rugalmasan is hat. Hidak, általában vasszerkezetek hajlását mutató- s jegyző-készüléke. Föltaláló: Parenthon E. Párishen. A szab. kelt 1892 okt. 22. XXVI. 2917. B. E készülék mindennemű vasszerkezetek egyes darabjainak, jelesül a hídtartóknak hajlásmódosulatait mutatja ki s jegyzi föl, bármily körülmények közt is essék meg a próba. A készülék több támaszpontú egyfolytában menő tartóknál is jegyzi a hajlásokat akár veszteglő, akár futó térhek mellett, úgyszintén használat közben is. A készülék a következő elven alapszik. Tegyük föl, hogy valamely hídtartó valamely pontjára A medencze van alkalmazva, a mely bizonyos színig vízzel vagy más folyadékkal pl. kőolajjal, kénesővel stb. van megtöltve. E medencze egy cső révén a második В medenczével közlekedik, a mely a hídon kívül helyállólag van elhelyezve. A közlődés törvénye szerint A és В színének ki kell egyenlítődnie, bár milyen legyen a tartó hajlása azon a ponton, a hol az A medencze áll. Az A medenencze minden alászállására e szerint megfelelőleg alá fog szállani a külső medenczében foglalt folyadék szintje s viszont, ha az A medencze folyadéka emelkedik, a //-beli ugyanannyival föl fog szállani. Az i. ábra teljes képet adja egy két tartós fémszerkezetre alkalmazott készüléknek ; a 2. ábrában ugyanazon készülék keresztmetszetben látható ; a 3. ábra alaprajza a fölsőkeretnek ; a 4. ábra alaprajzban mutatja a hídon kívül levő két helytálló medenczét; az 5. ábra árammegszakító, melyet a 6. ábra metszetben szemléltet. A 7. ábra az árammegszakító pőre köpűjét láttatja, míg a 8. ábra önműködő művet részletezve, a mely a megszakítót működteti; a 9. ábra a két helytálló köpű csuszkájának keresztmetszete, melyeknek részleteit a 10. ábra tünteti ki; a ii.ábra a rezgetőt láttatja, mely a kísérletek számozására rendelt vesszőt működteti; a 12. ábra a köpűt működtető elektromágnesnek az óramű hajtotta árammegszakítóval való kapcsolatát tünteti föl. Az ábrákban szemléltetett készülék két helytálló s két helyezhető edényből áll. de oly készülék is szerkeszthető, mely nagyobb számú edények használatát is lehetővé teszi, mihelyt oly szerkezeten kell próbákat ejteni, mely nagyobb számú tartókból van összeállítva. Két b b3 lábogó, melyek а В B1 edényekbe vannak helyezve, követi a folyadék színjének ingadozásait, melyek mozgásukat két vékony hajlékony fémhártyával, az í és s1 vesszőtartókkal, közlik az l és Iх emelttyűk réven. A helytálló s helyezhető edényeknek fölülete nem egy; hasznosnak mutatkozhatik, hogy a folyadékszintjének ingadozásait, melyeket az A edény ingadozásai okoznak, vagy а В edényben fokozzuk, mit a fölszín csökkentésével érünk el, vagy hogy az ingadozásokat (megakadályozzuk) csökkentsük, a mi azzal történik, hogy B-nek nagyobb fölszínt adunk A-nál. Minden lábogó a neki megfelelő emelttyű egyik végére van erősítve, melynek másik végén levő egyensúly a lábogó nehezét mérengeli. A lábogók egyikének helyváltozása a megfelelő vesszőt az 0 pont körül lendíti, mely lendülés nagysága attól függ, mily fokú volt a lábogó helyváltozása. A szabályos forgómozgásnak indított C köpű szemben van a vesszőtartókkal, a melyek e köpű fölületére rájegyzik a lábogó helyváltozásától keletkezett lendüléseket. A köpűt forgatja az E elektromágnes, a mely, midőn az F emelttyűre erősített lemezt megvonzza, a H emelttyűt balra eltolja (1. ábra), mikor is emez minden vonzásra az / fogaskereket egy ívvel odább forgatja, a mi egy szak egy távolságával egy. A végtelen j sróf s a k fogazat az I kerék forgását a jegyzőhengerre viszi át. Azért, ha szabályos mozgást s a teendő próbáknak megfelelő különböző sebességeket akarunk elérni, elég az •elektromágnest önműködő megszakítóval szabályozni, a mely időegységekként a művelet __29
