Találmányok leirása, 1893
Víznyomású lökéshárító.
27 a dugattyú betolódását eszközölje s elég csekély arra, hogy midőn a víz benyomúl a szélkazánba, az átömlő víz ellenében oly ellenállást fejtsen ki, mely a kellő nyomást (pl. 50 atmoszí.) fölidézze. A köpű előrésze csak a por stb. behatolása ellen van óva a kupakkal s a1 csurgatónyilással lehet ellátva, esetleg kifelé nyíló szelenttyűvel, hogy ha netán а В dugattyú szorossága megtágulna, a dugattyú betolódásakor az előtte meggyűlő vizet rajta kinyomhassa, a mivel egyúttal kitudódik, hogy a dugattyú szorosítása lotyakossá lett. А V szelenttyű a lökéshárító czélba vett hatása szerint lehet egyszerű tehertelen visszacsapó-szelenttyű vagy rugóval, súllyal terhelt szelenttyű; a szélkazán nagyságát s benne a kezdeti feszültséget szintén az elérni kívánt hatás szabja meg. A lökéshárító ható módja a szándékba vett czél szerint külömböző lehet. Ha pl. lassankint fokozódó, alacsony nyomással kezdődő ellenállást akarunk az ellene menő I. ábra. 3- ábra. vonattal szemben kifejteni, akkor а V szelenttyűt visszacsapónak kell szerkeszteni, a kezdeti nyomásnak az F szélkazánban a fönebb mondottnak kellene megfelelnie, de semmiesetre sem lehet csekélyebb, mint a mennyi а. В В dugattyú későbbi betolásához szükséges, azonfölül a szélkazán nagyságának úgy kell megszabva lennie, hogy a betoluló folyadék a levegőnyomást a kívánt maximumig fokozza. A hárítóköpű fékezésének összes hatása ekkor, valamint a többi esetekben is állana: az ellenállásból, melyet a szénkazánbeli tömhüdött levegő fejt ki, s abból az ellenállásból, melyet a folyadék а V és V1 nyílásokon való átmenetében gyakorol. A dugattyúlőket kezdetén, tehát a legnagyobb sebesség alkalmával főleg а V és V1 ellenállásoknak lesz jelentősége, míg a mozgás végén teljesen elvesznek, núkor is szélkazánbeli nyomás veszi föl a fő munkát. Mikor azonban mindjárt kezdetben nagyobb nyomást illetve ellenállást akarunk a neki menő vonat ellenébe vetni
