Találmányok leirása, 1893
Újítás küllős fakerekeken.
252 ezt tovább tolja. Erre az őr a kulcsot kihúzza, mire a k hajtó a p rugóktól ösztökélve ismét 4. ábrabeli állásába pattan vissza, mikor is az alsó / fog a fogaskereket annyira magával meneszti, hogy ezt a kulcslyukat a c lap elzárja s a rákövetkezőt a d kivágás föltárja. Ezzel egyidejűleg az и szalagot a q csigáról a w számozó henger egy darabra 4. ábra. 5. ábra. lefejti s az egybevágó állomásszámot, miután a bx festőhenger festékkel ellátta, rányomja ; minthogy pedig a szalagot minden nyomás után az ax nyomóhenger s a w számozóhenger egy számmal odább tolja, az őr még arra nézve is ellenőrzés alatt áll, vájjon az állomásokat megszabott időben jártá é be s megtette-e kötelességét. Újítás küllős fakerekeken. Föltaláló: Lowinsky M. V. Westminsterben. A szab. kelt 1893 jul. 1. XXVII. 2333. A. A küllős fakerekek agyát nagyon meggyöngíti az a sok csaplyuk, a melyekbe a küllők csapjuknál fogva beereszkednek. A találmány szerint e csaplyukak számát kevesbíteni lehet a küllők számának csökentése nélkül. E végből a kereket küllőpárokkal szereljük föl, mely párok mindegyikének csak egy a csapja, a mely a kerékagyba illesztetik, míg a küllők szélső vége a kerékszakákba rendes módon erősíttetik belé, vagy pedig két két küllőnek fél csapot adunk, melyeket összetéve az agy közös csaplyukába eresztünk. Az 1. ábra az ily ‘kereket oldalról nézve láttatja, a 2. ábra egy darabból való küllőpárt egy csappal, a 3. ábra az agy metszetét azzal, hogyan erősítendők az agyba a küllőpárok, a 4. ábra két darabból álló egy csapos küllőpárt s az 5. s 6. ábrák módosításokat. Az a ax küllőpár (1., 2. s 3. ábra) egyetlen egy fadarabból áll s a két küllőt összekötő részen c csappal van ellátva, a mely az e agy d csaplyukába ereszkedik. A küllők szélső végei a kerékkoszorú f szakáiba erősítendők. Az 1. ábrában a kerék nyolcz kerékpárral készült, melyek mindegyike egy csapos. Nyilvánvaló azonban, hogy bármily számmal alkalmazhatók a kerékpárok. Némely fanemnél kívánatos a küllőket úgy kifaragni, hogy a farostok hosszában s ne keresztben álljanak. Ily esetben tehát czélszerű oly darab fát használni, melynek meg van a kellő hossza s mely körülbelül kétszer oly széles mint az egyes küllő. Ezt a darab fát majdnem egész hosszában meghasítjuk s csak a belső végét hagyjuk egyben. Az ekkép meghasított fát alkalmas módon úgy hasítjuk, hogy a
