Találmányok leirása, 1893
Újítások gőzturbinákon.
253 küllők a kellő szögben álljanak egymáshoz. A farostok ekkor hosszában állnak. A küllőpárt két darab fából is készíthetjük, mely esetben minden egyes küllő fél csappal van ellátva (4., 5. s 6. ábra). Jó a küllőpárokat oldalt a csaptól jobbról balról bx Nokiszögellésükkel készíteni (1. s 2. ábra) hogy, ha a kerék össze van téve, egyik küllőpár bl kiszögelése a tőszomszédos küllőpár b2 kiszögeléséhez illeszkedjék; ez a kerék szilárdságát fokozza. Az ily küllőjű keréknek agya könnyebb is lehet, mert a kisebb számú csaplyuknál fogva rövidebbre s kisebb átmérővel készíthető anélkül, hogy ezzel a kerék erőssége csökkene. A találmány azzal a jóval is jár, hogy a küllőcsapoknak az eddigi négyszögű vagy hosszúkás alak helyett hengeres vagy kúpos alakot lehet adni anélkül, hogy az agyban ■ezért forognának, mert ezt minden küllőpár szélső vége gátolja. Újítások gőzturbinákon. Föltaláló : Seger E. Stockholmban. A szab. kelt 1893 jul. 28. XXVII. 2546. B. Az újitásoknak czélja : a gőz hajtotta turbináknál a gőz hatását az eddiginél inkább kihasználni. Ez azzal következik be, ha a gőzt több turbinakerékre egymásutánban engedjük hatni anélkül, hogy a gőz átmenetét az egyik kerékről a másikra a hatást csökkentő vezeték eszközölné s anélkül, hogy a gőz irányát meg kellene változtatni, a mint ez külömböző ismert turbinaszerkezeteknél előfordul, melyek a gőztől sorban bejárt több turbinkerekből s vezetékből össze vannak állítva. Az ily turbina hatását továbbá a turbina kerekek tengelye közti kerékkapcsolattal érni el. Az 1. ábra az ily turbinaszerkezetet nézetben s részben keresztmetszetben szemlélteti, a 2. ábra a turbinákat magukat oldalról nézve, a 3. ábra keresztmetszetet az x x vonal mentén (2. ábra), és a 4. s 5- ábrák a turbinák módosítását. Az újítás abban áll, hogy az a és b turbinakerekek szorosan egymás mellé helyeztetnek s egymással szemben úgy állíttatnak, hogy lapátjaik egy része egymást födi. Midőn aztán a gőzsugár a c hely közepétől 1—3 ábra) bocsátkozik be, ahol a kerekek egymást födik, akkor legelőbb az első a kerék lapátjaiba ütközik s a nyílirányban forgatja, mire -a mögötte levő b kerék lapátjaiba ütközik s úgy forgatja, hogy mindkét kerék lapátjai •ellentétes irányban járnak. Midőn a kerekek úgy állíttatnak, hogy egymást metszik
