Találmányok leirása, 1893
Kazán gőzgyűjtője víztisztító s elválasztó szerkezettel.
246 elgőzölög, a vízben még visszamaradt kénsavas mész már nem képes kristályozódni s nem ad tapadó csapadékot. A C sisakot hosszanti irányában a középső C1 válaszfal sarc keresztpléhek ketté osztják, melyek megakadályozzák, hogy a gőz a sisak egyik vagy másik végébe terelődjék. A gőzsisak fenekének c1 c1 hézaglásain kiáradó gőz, mely a vízelválasztóba befolyó vízréteg fölkavarásával emezen átárad, függőleges irányban száll föl» míg a C sisak két oldalában levő D D válaszfalba ütközik. A gőz a válaszfalat jobbrabalra követi s elvonul a fésűsön kicsipkézett d d hézaglásokon, a melyek a gőzben még benn foglalt víz legnagyobb részét visszatartják. Mozgás irányának átváltásával aztán a gőz D s E falak alkotta csatornákba tér, a melynek végében az e e csipkék vannak. Az a víz, a melyet a gőz irányváltozásával szabadjára hagy, a D D falakra esik s azokon végigcsörgedezik. A gőz az e e csipkékből tovább foly s újból változtatja irányát, hogy az E F válaszfalak alkotta csatornákba jusson. A csipkéktől visszatartott víz zegzugain átömlik s D D falra hull, míg a középső j pallóra lehulló víz innen leszivárog s szintén a D falra jut. Az összes vízmennyiség a D D fal hátán elszivárog a d d csipkék csúcsáig s a fő gőzáramon kívül hull le. Midőn a gőz az У У csipkéktől elválik s az F F falakon át elvonul, az ezekkel való érintkezésben megszárad, a víz a gőzár ellen óva e csipkék csúcsain át szivárog el, lehull az ЕЕ falak tetejébe s a vizek választó fenekére jut el azon a csatornán, a melyet a palást két oldalán lenyúló E válaszfalak s maga a palást képeznek. A víz, mely tehetetlensége következtén irányváltozásakor a gőztől elválik, a palástnak vetődik s falán leszivárog. Ez 5. ábra. utóbbi helyen a gőz a 4 és 5 csipkékbe ütközik, melyben teljesen megszárad. Az ezen csipkéktől visszatartott víz csúcsaikon át az FF falakra hull, ezeken tovább szivárog az У У csipkékben s végül ezek csúcsain hull le. Végezetül pedig a gőz tökéletesen megszáradva a g nyílásokon árad át a G gözgyűjtőtérbe, a honnan a gőz vétetik. A dl dl szöghevederek, a melyek az alsó D szárítófalat tartják, maguk közt gőzkamarákat képeznek, melyek az R gőzvezető csöveknek felelnek meg. E szerkezetnek az a czélja, hogy az e csövekből kiáradó gőz a gőz útjának egész hosszában eloszoljék. A D E F falakat vagy pléheket az ; és 2 szögdarabok s 3 vaspléh palló kötik össze egymással, melyek a falakat megfelelő távolságban tartják egymástól; azonkívül a 3 közép palló a két fal közti térséget osztja két félre. A G gőzgyűjtő kamarába illesztett 6 6l szögdarabok végének az a czélja, hogy az ezen kamara fenékfölületére ható gőz nyomását fölfogják, a mely nyomás az ezen fenékfölület két oldalán fönálló nyomás külömbözetéből ered. A 2., 3. s 4. ábrában az L Lx bütűfalat jeleznek; az / az első (jobboldali) R gőzárasztó-cső előtt fekvő szögpléh, mely a k lövellő-kamarában képződő mésztartalmú lerakodásokat visszatartja. A válaszfalak baloldali záródása M ML-mel van jelölve, mely a vízelválasztó bütűvége s a belső térségek közt minden összeköttetést megakadályoz. A gőznek a C sisakban kifejtett nyomása nem engedi, hogy a víz а. В В csövek torkáig emelkedjék s e szerint a víz ezeken nem juthat a csőelemekbe. Ebből az következik, hogy a vízelválasztóba átmenő összes víz kénytelen az a fejetékcsövön elfolyni s hogy a kazánvíz egy része sem kerülheti el a gőz okozta kavarodást s meghevülést, a minek czélja a
