Találmányok leirása, 1893
Gabonamosó-készülék.
mésztartalmú sók kiválasztása. Az a1 csőből kiáradó víz összes mennyisége az illesztőn ömlik át a kazánvíztartójába, a honnan eloszlik az összes csőelemekbe, hogy ezeken átfolyva gőzzé váljék. A többé-kevésbbé vízzel telt gőz а В В csöveken a vízválasztókba árad s itt az elébe özönlő vizet fölkavarja. Az átáradó víz körfolyása tehát teljesen zárt. Az a1 csövön elfolyó víz benne mindig bizonyos magasságban áll, tehát nyomást kelt, a mely a vizet az egyes csőelemekbe átnyomja, úgy hogy tehát a víz szabályos körfolyása állandó marad. 247 Gabonamosó-készülék. Föltaláló: Saladin Gy. Párisban. A szab. kelt 1893. jul. 21. XXVII. 2455. Lr. E készülék annak van szánva, nogy a szántóföldről kerülő árpáról s egyéb gabonáról minden tisztátalanság letakaríttassék s tisztán jusson a csiráztatóba. A gabona a gépben legelőbb egy mosó-készüléket jár meg, a melyben a szemek egymáshoz s erős gátakhoz horzsolódnak víz jelenlétében. Ez az első művelet. A gabona erre egy más készülékbe kerül, a melyben egy sugár tiszta víz a szennyes vizet a szemekről leöblíti. Ez a második művelet. A két készülék egymás fölé lehet helyezve Az I. ábra függőleges metszete a csépes mosó- vagy horzsoló-készüléknek, a 2. ábra egy csépes gyűrű fölülnézete, a 3. ábra a gyűrű egy részét elterítve mutatja, a hol is a csépek merőleg állnak egymás fölött, a 4. ábrában e csépek egymással szemben váltogatva állnak. Az 5. ábra függőleges metszete egy mosó- vagy horzsolókészüléknek körfogatán ütköző fölületekkel. A 6. ábra a készülék öntöttvas aljának fölülnézete. A 7. ábra a szűrő lyuggatott pléhe elterítve. A 8. ábra vízszintes metszet az 5. ábrának x x vonala mentén. A 9. ábra vízszintes metszete a szűrőnek az 5. ábrabeli у у vonal mentén. A mosókészülék áll egy külső hengeres A pléhpalástból, a mely egyrészt а В pléhgaratcsővel, másrészt a C különítővei vagy C szürűvel van összekötve. E palást belsejében egy üreges öntöttvas D oszlop van, a mely egy sor egymásra tett D Dx D% gyűrűből épül föl. E gyűrűkből oldalt E csépek állnak ki. A középoszlop fölötti F kúp a lehulló gabonát egyenletesen osztja el s a szemek az öntöttvas oszlop s a külső palást közti térközbe esnek. Ha a gyűrűk, melyek mindannyiából egyenlő számú E csép áll ki, úgy vannak egymás fölé helyezve, hogy az összes csépek ugyanegy függőleges vonalba esnek (3. ábra), akkor a két egymásra következő csép közzé került szem függőlegesen leereszkedik anélkül, hogy valamivel érintkeznék. Ha azonban a fölső gyűrű alatti második gyűrűt úgy igazítjuk, hogy csépjei az első gyűrű csépjeinek köze közzé jut (4. ábra), akkor a fölső gyűrű csépiéi közzé pergett szemek az alsó gyűrű csépjeibe ütköznek. A szemek két csapatra oszlanak s aztán alábbfekvő csépekbe verődnek stb. Ha az összes gyűrűk csépjei egymással szemben váltogatva állanak, a szemek estökben minden gyűrűbe ütköznek s minden ütközésre a szemek újabban megoszlanak. A szemeknek tehát egymáshoz s a csépekhez kell dörzsölődniök s mivel ez víz jelenlétében történik, a szemeken tapadó tisztátalanságok lassankint leválnak róluk s a vízzel keverődnek el. A gabona mosása előtt jó azt néhány órán át közönséges kúpos fenekű kádban áztatni, melynek fejetékcsöve alá állítjuk a fönebb leírt mosó-készüléket. Ebből nyilvánvaló, hogy a gabona pergése elé kisebb vagy nagyobb számú csépeket állíthatunk, a mely arányban a szemek is kisebb vagy nagyobb horzsolodásnak vannak alávetve. E végből csupán nehány gyűrűt a fölső részben úgy kell igazítani, hogy a csépek egymás fölé vagy egymással szemben váltogatva kerüljenek. Az 5— 9. ábrák a készülék egy módosítását tárják föl. Az e módra szerkesztett készülék áll az L külső palástból s a benne elhelyezett M oszlopból. Mindkettő öntöttvasból való s a köztük levő térközben hull le a gabona. A körbe menő közt egy sor kerek lejtő képezi, a melyeken a szemek egymáshoz s az öntöttvashoz horzsolodva
