Találmányok leirása, 1893
Kazán gőzgyűjtője víztisztító s elválasztó szerkezettel.
Kazán gőzgyűjtője víztisztító s elválasztó szerkezettel. Föltaláló: Belleville J. St. Denisben. A szab. kelt 1893. jun. 17. XXVI. 1831. B. A találmány szerinti újitások az egyidejűleg vízelválasztóul s tisztítóul szolgáló vízgyűjtő válaszfalainak új elrendezésében állanak, mely elrendezés az alább fölsorolt összes föltételeknek megfelel tekintet nélkül arra, vájjon a gőzkazán inkább vagy kevésbbé van-e megerőltetve. E föltételek a gőzfejlesztők tökéletes működésének elérésére (mely gőzfejlesztők úgynevezett csőelemekből vannak összerakva s fokozott vízátfolyással dolgoznak), fontosak s ezekben állanak 1. hogy a kazánitatóvizet a gőz hathatósan fölzavarja, mielőtt a víz a fűtő fölületekkel érintkezik, 2. hogy a gőz teljesen kiszáradjon, miután az itatóvizet fölkavarta, 3. hogy az itatóvíz a fölkavarás után körfolyását tökéletesen végezze. Ilyen gőzgyűjtőt láttat az I. ábra keresztmetszetben, a 2. ábrának x r, a 3. ábra ZZ, a 4. ábra U U vonala mentén. A 2. ábra hosszanti metszet az I. ábrának у у s az 5- ábra ugyanennek V V vonala mentén. Az itatóvizet a víztisztító vagy elválasztó jobb oldalán а К lövellő a k kamarába veti, a melyben a vízsugár egy ernyőbe ütközik s elszéled, hogy a gőzzel érintkezve nagy fölszint nyújtson. Ez az itatóvíz melegítésének első foka, mely általában elég arra, hogy a szénsavas meszet kiválassza. Az itatóvíz a vízelválasztó fenekére száll s betolul a C gőzgyűjtő belsejébe, bejárja a vízelválasztót egész hosszában a gőzgyűjtő mindkét oldalán, mi közben a víz sorjában derékszögben eljár а В В csövek mellett. Az ezen csövekben járó gőz, a mely a fenéken a c1 c1 hézaglásokon a C sisak vagy süveg függőleges falain s ezektől két oldalt kiárad, az itatóvizet hathatósan fölzavarja, a mely azonkívül a gőztől a víztisztítóba magával ragadt vízzel elkeveredik. Ez itatóvíz a csövek mellett való elfolyásában egyre inkább megmelegszik, s midőn a víz az elválasztó bal falát elérte, hőmérséklete egy a gőzével. Ez az itatóvíz megmelegedésének második, jóval fontosabb foka; e hőmérsékletében a kénsavas meszet választja ki. A kénsavas mész poralakban válik ki, melyet az a fejetékcső felé áradó víz magával visz; innen a víz az ülesztőbe kerül, a melyben a kivált testek legnagyobb része lerakódik. Midőn a gőzfejlesztő csőelemeivel érintkező itatóvíz 245
