Találmányok leirása, 1893
Keresztben ketté osztott hajókazán.
212 vízben s e szerint folyékony kell a bennök rejlő táplálékot a növények gyökeréhez juttatni, mi műtrágyaontó-géppel történik a legczélszerűbben. Az i. ábra ily trágyaontógépet függőleges hosszanti metszetben mutat, a 2. ábra függőleges keresztmetszetét, a 3. s 4. ábrák módosításokat fölülről nézve s függőleges keresztmetszetben. A jártatható állványon nyugszik a műtrágyát s vizet vagy műtrágya oldatot magába fogadó В edény. Ebben a keréktengelytől fogaskerekek révén vagy egyébként hajlott közös W tengely M kavarókat, úgyszintén S merítőket forgat. A kavarók a trágya folyadékot lehetőleg egynek maradó minőségben tartják, míg a mentők a folyadékot kimerítik s R csöveken vagy a gép székében rézsutosan alkalmazott elosztó deszkán át a növények tövére ontják. Az R csövekbe s az azokhoz csatolt A elfolyatókba a folyadékot egy oldalasán (1 ábrában jobbról) vagy két oldalasán (i ábrában balról) alkalmazott j s merítők vagy kanalak vagy 5 rekeszes kerék (3. és 4. ábra) juttatja. Megjegyzendő, hogy a trágyaontó-gép vető-géppel is bokrosítható. Keresztben ketté osztott hajókazán. Föltaláló: Klein H. Mülheimban. A szab. kelt 1893. jun. 23. XXVII. 1866. B. A visszacsapó lángú hajókazánoknak az a nagy hiányuk, hogy a tűzszekrényen ott, hol a forraló cső- illetve lángcső- fenék szegélye s a fölül az oldalas sarkokon levő keresztvarrat összetalálkoznak, vagyis az 1. ábrában A-xal jelölt helyen, igen könnyen elég a fejlemez, melyet ekkor ujjal kell pótolni. E tatarozás végett a mellső bűtűlapról le kell szedni az aklákat, az összes csapszögeket eltávolítani, az egész tűzszekrényt lángcsövestül s forralócsövestül kivenni s utóbb ismét beilleszteni. A találmány szerinti szerkezetnél ez mind elmarad, mert itt a tűzszekrény nincs a láng- s forralócsővel összekötve s egy egésszé egyesítve, hanem a kazán a láng- s forralócső végén keresztben két egymástól független részre: elő- s hátsó-kazánra van osztva. A 2. ábra mindkét kazánt hosszanti metszetben s az előkazánt keresztmetszetben mutatja. A 3. ábrában a két kazánrész elválasztva oldalról, valamint a tűzszekrényen át keresztmetszetben van föltüntetve. А В előkazánnak hátul s elül egyenes a fej fala, a melybe a láng- s forralócsövek meg vannak erősítve, míg ellenben a C hátsó kazánnak boltozatos a hátsó feneke s előfeneke tűzszekrényalakra egy darabból van sajtolva, illetve hegesztve. Ha ez utóbbi feneket korongkarikájával az előkazán hátsó fejlemezéhez illesztjük, akkor emennek láng- s forralócsői számára kész a tűzszekrény. A két kazánt a körülötükre aklált s egymással összesrófolandó FF lapvas-lefegők kötik össze. A víz az a csőtoldáson árad be a hátsó kazánba, a mely a vizet két külső b kapcsolócsövön juttatja el az előkazánba. E kapcsolócsövek alul jobbról balra vízszintesen lehetnek elhelyezve, úgy hogy az a csőtoldáson a C hátsó kazánba tódult hideg víz részben közletlenül ismét а В előkazánba foly. Jobb azonban a b csöveket úgy fölrakni, hogy egyik végükkel lehetőleg jó magasan, de a vízszíne alatt I. ábra.
