Találmányok leirása, 1893
Kulisszás vezérmű lokomotivok számára. - Műtrágyát ontó-gép.
211 Kulisszás vezérmű lokomotivok számára. Föltaláló : Branton L. Omahában. (Amerik. E. Á.). A szab. kelt 1893 máj. 7. XXVII. 1506. A. A találmány czélja oly egyszerű kulisszás vezérművet létesíteni, mellyel a szellentyűk ható módjában a mechanikai rendellenességek elkerülhetők. Az 1. ábra metszetben a lokomotív kazán egy részét mutatja, a melyre a kulisszás vezérmű van alkalmazva, a 2. ábra a szerkezet részleteit, a 3. ábra hátsó nézetben az 1. ábrát. A jelenlegi lokomotiv-vezérművekben a kulisszát a vezértengely könyökös karja tartja s ívben mozgatja. Ez a köpűszellenttyűk ható módjának rendellenességét okozta, a szellenttyűnyilások nem záródtak el egyenlő mértékben s ezzel sok gőzerő ment veszendőbe. E hibát elenyészteti, ha a találmány szerint a kulissza egyenest vonalú mozgást kap, mely egyenletes marad. Az A egy közönséges lokomotivkazán egy részének metszete a találmánybeli szerkezettel, mely mivolta szerint áll а В vezetékből, a kettős C csűsztatóból, a D D rudazatból s az E emelőrúdból. А В vezeték aczélból való, alakja négyzetes s el van látva b Tartópánttal, úgy szintén derékszögalakú vezető nyílással, a melyben C tusak ide-oda csúszik E tusak G1 és C2 toldásai közül a fölső a D D rudazatot s az alsó a villaalakú E emelőrudat hordozza, mely utóbbi az F Fl emelttyűkkel van összekötve. ADD rudazat alsó végében vannak a F[ H kulisszák, melyek rendes módon vannak összekötve az J gyökentő rúddal. Az F F1 emelttyűk а К vezértengelyen fészkelnek, melyet AT1 tartó tart. Az F1 emeltyűt rúd köti össze az L emelttyűvel s az E emelőrúd, meg a C csúsztató mozgatja föl-alá és ezzel a H H kulisszák megemelődnek vagy alászállnak. Emezek tehát ily módon mechanikailag helyesen beigazodnak, a mível el van érve az, hogy a szellenttyűk minden helyen egyenletesen nyílnak. Műtrágyát ontó-gép. Föltaláló : Doctor К. Pardubitzban. A szab. kelt 1893 máj. 8. XXVII. 1602. Lr. A legkülömböző műtrágyákat jelenleg szétszórják vagy kézzel vagy műtrágyaszórógéppel, már pedig tudva levő, hogy mindkét mód czélszerűtlen, mert roppant mennyiségű műtrágya elpocsékolódik, s a szántóföldön elszórt műtrágya értéke s hatása különösen száraz időben vagy hosszantartó szárazságban vagy éppenséggel kérdésessé válik. Azonkívül tudva levő, hogy a jelenlegi trágyaszoró-gépek igen gyakran felmondják a szolgálatot; ugyanis a legtöbb műtrágya, különösen a szuperfoszfátok, chlórkalium, kénsavas ammon, chiliisalétrom stb. rendkívül nyirkosodók s ez állapotukban megdugják a szóró-gép nyílásait s így lehetetlenné válik működése. A találmány azon alapszik, hogy a külömböző műtrágyanemek úgyis teljesen vagy részben föloldódnak 14*
