Találmányok leirása, 1892
Villamos váltóállító s reteszelő készülék.
41 utóbbi az e csapágyban forgékony, mely meg az /"csővel van szilárd összeköttetésben. Az egy irányban egymás mellé sorakoztatott említett b—f szerkezeti részeket а В D s F csőhüvelyek borítják. A d orsó átnyúlik az m sróiházon, melyet a vele kapcsolatos s a D hüvely hasadékán kiálló s csapszeg megakadályoz a forgásban, midőn az a elektromotor az orsót forgatja. Az f cső a g rúddal csuklósán van összekötve, melynek a másik végben levő csapszegét a g1 villa fölső ágai fognak körűi. Ennek középi hasadékába a h vezetődarab v csapja jár be s az eltolhatatlan g} fölső végében egy csapszeg körűi forgékony; a g1 másik végén áthatol a szilárdan ágyazott у forgócsap, a mely körűi úgy a h vezető, valamint a t1 és f- maroklók lendülnek. A h vezetődarabra alkalmazott z csapon a szívalakú gs csúszódarab forgékony, melynek középi mélyedésében nyugszik a q súlyemeltyűben ágyazott g* csúszógörgő, midőn a váltó rendes állásában van. A q súlyemeltyű a helytálló csap körűi föl-alá mozgatható s szabad végében hordozza a G egyensúlyt, a mely a gl csúszógörgőt a szívalakú g3 csúszódarab közepi mélyedésébe szorítja s ekkép ez utóbbit s vele a h vezetődarabot, a g rudat s az f csodarabot megtartóztatja úgy, hogy az e csapágy mozdulatlan marad. Midőn a váltó a 3. ábrabeli állásból a 4. ábrabeli állásba állítandó, az a elektromotort oly mozgásnak indítjuk, mely a d orsót a 3. ábrában nyíllal jelölt irányban forgatja, a mitől az m srófház az orsón balra tolódik el. E közben a srófhúzón levő s csapszeg magával menejti а К vonórudat, a mely a másik végén az L görgő forgócsapjait megragadja s ezeket a h vezetődarab jobbra eső belső ebiéből kihúzza, a míg a t1 t2 maroklókba ütköznek, a melyekkel а К rúd tovább tartó vonására h vezetődarab belső szélén odább csúszva annak baloldali öbléig jutnak el. Ez elé érkezve az L görgők szabadjára eresztik a t1 t2 markolókat s végűi а К vonórúdtól odább vonva eljutnak a h vezetődarab baloldali öblébe s a túlsó végállásba (4. ábra). Nyilvánvaló ebből, hogy a leírt mozgás csak úgy létesülhet, ha a h vezetődarab belső éle körívbe van hajtva, melynek középpontja egybeesik a tl t2 markolók számára való у forgócsapjával. Az elülső t1 markolón van az и nyomórúd r forgócsapja, mely a váltónyelvekkel szilárd kapcsolatban állva, ezeket a t1 t2 maroklók átbillenése közben a 3. ábrabeli állásból a 4. ábrabelibe állította, míg a W váltónyelv erősen neki szóróit a tősínnek А К rúddal csuklós kapcsolatDan álló о rúd a váltó állítása alatt az o1 emeltyű révén az o2 illesztőket átváltja, úgy hogy midőn újból árad át munkaáram az elektromotoron, ez ellenkező irányba forog s ezzel a váltót a 3. ábrabeli állásba visszaállítja, mikor is a leírt műveletek megfordított rendben mennek végbe, a míg csak a Wl váltónyelv erősen neki nem nyomódott а 51 tősínnek. Ebből következik, hogy, midőn a váltó állítását rendszerint a központból állítják, a tulajdonképi állítókészülékből csak а К és и rudak, az L görgők és a t1 t2 markolók indulnak mozgásnak, míg a h vezetődarab, a g1 rúd g villástól, a szívalakú g3 csúszódarab s a g súlyemeltyű teljesen veszteg maradnak. Más azonban az eset, ha a váltó átváltását a kerék végzi. Midőn a W1 váltónyelvet a váltót átváltó kerék nyomkarimája félre nyomja az S1 tősíntől a váltónyelvekkel szilárdan összekötött U rúd hasonló irányban mozog s az r csapszeggel magával vonja a t1 t2 markolókat; ezek neki szóróinak az L görgőknek, a melyek azonban (mivel а К rúd nem húz) nem jöhetnek ki a h vezetődarab jobboldali öbléből s azért ez az у szilárd csapszekörűl jobbról balra kénytelenek hajtani. Ettől а К rúd balra nyomúl s hasonló irányba tolja el a vele s csapszeggel összekötött m srófházat, a mely a forgásban megakadályozva a d orsót csapágyastúl s az f csődarabot magával ragadja. Ez utóbbi meghúzza a g rudat, melynek végcsapszöge a g1 villát g*-n levő forgópontja körül balra fordítja, mikor is a ti vezetőpeczek a h vezetődarabon a g1 villa hasadékában fölfelé tolódik. Hogy a szerkezet а В D és F hüvelyek belsejében egymásba eltolható legyen, a k kapcsolat a b tengely s a c csőrész közt úgy van alkalmazva, hogy az utóbbi a kapcsolat fölött balra (s jobbra)
