Találmányok leirása, 1892
Sínfoglalósróf biztosítóval. - Újítás az iker-pánczéllemezek készítésében.
123 Sínfoglalósróf biztosítóval. Föltaláló : Orcutt W. D. New-Yorkban. A szab. kelt 1892 febr. 16. XXVI. 682. A. E srófbiztosító egyúttal srófházpléhül szolgál. Az 1. ábra oldalról két vasúti sínt mutat, melyeket sínheveder s a találmány szerinti srófzár foglal össze. A 2. ábra függőleges keresztmetszet az 1. ábrának x vonala mentén s föltünteteti a srófbiztosítót s a srófot, mielőtt még emez becsavartatott. A 3. ábra homlok képe a biztosítónak, a 4. ábra alsó végnézete, az 5. ábra függőleges végnézete, a 6. s 7. ábrák a biztosító módosított alakjai homlokban s végről nézve. Az A jelöli a sínvágányt, В a sínhevedert, C a sróforsót, a D a srófot. A biztosító rugóaczélból való, keresztmetszetében többnyire négy élő rúdból készül úgy, hogy közepét a karikává vagy hurokká alakítjuk, mire a rúd b végeit kifelé terpesztjük s pedig ellenkező irányokban, hogy így a hurok közepe felé szögbe menjenek (4. ábra), vagy majdnem vízszintes lapot tesznek ki, mint a 6. ábrában. Midőn a biztosító az orsón állásába van helyezve, akkor a b karok vagy a sínheveder c szélén vagy a sín szélén nyugszanak s így a srófzáródásnak lehetetlenné van téve, hogy megforduljon vagy hogy az orsó körül forogjon a sróf becsavarása közben. E karok egyúttal megakadályozzák, hogy a biztosító, mely srófházpléhül szolgál, a sínhevederek hosszúkás lyukába essék, a mi a kartalan srófzáródásoknál gyakran előfordul s azért czélszerűtlenek is. Az a karika vagy hurok karjai egyszersmind rúgómódra is hatnak. A mint a 4—5. és 7. ábrák mutatják a két b kar vagy csak egyikök befelé van hajlítva, hogy a sínhevederbe való beakadás lehetségessé váljék s így a készülék rúgóereje s ható volta, mint srófzáródás, fokoztassék. E rugónyomás a srófnak lehetetlenné teszi, hogy visszaforduljon vagy a hurok nem fog tudni megbinogni. Újítás az iker-pánczéllemezek készítésében. Föltaláló : Lamberts E. Berlinben. A szab. kelt 1892 márcz. 18. XXVI. 626. R. A pánczél ikerlemezeket eddig első sorban úgy gyártották, hogy hegesztett vertvas lemezt készítettek, ezt kemenczében világos vörös-izzásra hevíttetik, formába beépíttetik, s itt egyik oldalára kemény aczélt öntöttek s ráhegesztették. Azt is teszik, hogy az aczélt vertvas helyett formában levő folytvaslemezre hegesztik, vagy pedig, hogy az aczélt s folytvasat egyidejűleg öntik formába, a melyet közfal választ el, úgy hogy az aczél s folytvas egyidejűleg hegednek össze a közfallal s együtt tömör lemezt képeznek. Úgy is készítik e lemezeket a föntebbi módok egyike vagy másika szerint, hogy kettőnél több kemény
