Találmányok leirása, 1892
Sziklafúró löködő s forgó mozgással.
112 munka menete szakadatlan lehet. Ismét más módosítás az lehet, hogy а В dob belsejét elosztó p% pléh (az I. ábrában kipontozva) tekerccsé legyen alakítva. Ez esetben а В dob forgása közben a gyümölcs magától tolul a hidegebb részből a melegebbe, mire az 01 ajtón kiszedhető. A gép homlokára mutató alkalmazható számlappal, a mellyel megjelölhetjük a megtöltés időpontját, az aszalás idejét, úgyszintén a kiszedés óráját. Az egész gép egy színbe állítható be, melyből a fölszálló gőz a kürtőbe vezethető el a 1; szívósípon át. A készülék kiválik azzal, hogy kevés fűteléket emészt, s hogy a vele való bánás kényelmes s könnyű. Az is számbaeső, hogy könnyű szerével elszállítható egyik helyről a másikba. Sziklafúró löködő s forgó mozgással. Föltaláló: Grosz Fr. Párisban. A szab. kelt 1892 márcz. 2. XXVI. 411. R. Sziklarepesztésekhez s hasonló munkákhoz jelenleg forgó vagy löködő fúrókat használnak, melyek a gyakorlatban hiányosaknak mutatkoznak. A löködő fúró emelődése, mely fúrót fejletőszárnyak emelnek, egyenetlen, mert kezdetben csekély s a furat mélységével fokozódik; azonkívül a szárnyak ismételten rácsapodván az örvöskorongra, ezt gyakran binogóvá teszik. Meg aztán a fúró gyakran ugyanazon résbe esik anélkül, hogy helyét változtatná, miért is hatása nem igen nagy s mindenesetre elmarad azétól, melyet az alábbiak leírnak. A találmány szerinti löködő fúró, melynek eső magassága megszabható, egyszersmind forgó mozgású, mely mozgást a fúrandó szikla keménységéhez képest siettetni vagy lassítani lehet. A szerkezetet az 1. ábra oldalról, a 2. ábra élőiről, a 3. ábra fölülről mutatja. A 4. ábra nézete s függőleges metszete egy részletnek; az 5. ábra az eljárást kifejtő vázlat. A hosszantában hornyos А В vezetékrúd egy hüvelyben szabadon járhat. E hüvely meghosszabbított agya а К kúposkeréknek, amely a forgó mozgást eszközli. A vezetékrúd a kerek U Z rúddal egybe van srófolva, a melynek alsó végéhez közvetlenül vagy közbetett tagokkal van foglalva a fúró. E rúd fölső részét körül fogja a négyélű C faörv, amely a fúró emelésére szolgál. Ez örv fölső része b ággyal van ellátva (4. ábra), amelyen az U Z rúd a karimája i. ábra. 2. ábra. nyugszik, úgy hogy ez az örvben könnyen foroghat. Az örvöt magát a d peczekkel ellátott c karika (4. ábra) tartja. A b ágy azonkívül szegélyes, amely а К kúposkerékről lefolyó olajnak fölfogó csészéje. Az örv függőlegesen emelhető s oldalt az e két görgő (az 1. ábra csak egyiket láttatja) s hátul két állogatható R R nyomógörgő tartja. Az L emelttyű egyik végén A pont körül forgatható, míg a másik végén levő, egy csap körűi forgékony N srófházba az M kézikerékkel hajtott orsó jár be s ezzel intézhetjük a nyomógörgők közeledését vagy távolodását. E részek, úgyszintén a T gyámoly úgy vannak elrendezve, hogy az R nyomőgörgőket annyira igazíthatjuk vissza, amennyire szükséges, hogy a C örv, miután lecsavartuk a vezetékrúdról,
