Találmányok leirása, 1891
Tetszőleges hosszú csövek készítése.
46 A rozsdás reszelők a tisztítás előtt vagy után több órára a sóskasav hideg töményoldatába teendők. A ráspolyok ép úgy élesíttetnek, mint a reszelők, a mi hamaros munkával jár. A sróffúrók, fúrók, marók stb. hasonló módon kezelendők, de oly edényben, a mely födöül szolgáló vezető lappal van ellátva (8. ábra); az élesítendő szerszámot egy tartó erősíti meg benne (7. ábra), melynek két karja vezető hatású s melyet egyszersmind arra valók, hogy a szerszámot az edénybe függve megtartsák. A 8. ábra ily tartót fölülről nézve mutat, mely a vezető f lapot megfekszi, a melyben négy k nyilas van a szénelemek befűzésére. A megmártás, kefélés stb. Ugyanúgy történik, mint a reszelőknél. Csak a két egyközű oldalukon megródalt marót kell megfordítani, ha egyik fele már kiélésük. A 9. s 10. ábrák a répaszelőkések élesítésének módját mutatják. Miután e kések metsző élét a köszörűn helyesbítettük, az edénybe az l lapoknál fogva csüngesztetnek be, melyek a födőt fekszik meg. Az m srófokkal az / lapok úgy vannak alkalmazva, hogy amazok körül foroghatnak. Ez lehetővé teszi hogy a késeknek oly hajlás adassék, melynél fogva a metszőélek egymásutáni sorban juthassanak érintkezésbe a fürdővel. Tetszőleges hosszú csövek készítése. Föltaláló: Saltzkorn E. s Nikolai L. Drezdában. A szab. kelt 1891. jan. 23. XXV. 152. R. Ez eljárás szerint fémből, papirkéregből, üvegből, gummiból stb. tetszés szerinti hosszaságban akkép készülhetnek csövek, hogy a csíkokra osztott anyagot két vagy több ellentétesen menő tekercsvonalakba hajtjuk úgy, hogy a csíkok éle egymásnak feküdjék s az egyik csík illesztékvonalát a másik ellentétesen haladó lapja elfödje. Ha az ekkép képződő különböző rétegeket a használt anyag természetéhez képest összekötjük forrasztással, hegesztéssel, ragasztással vagy egybeolvasztással, rendkívül ellenállású csövek állnak elő, melyek úgy belseje s külseje sima s a legkülönbözőbb czélokra alkalmasak. Az 1. ábra az ily cső tekeredését szemlélteti. Legjobb oly módon eljárni, hogy a csíkokat a bél körül tekerjük úgy, hogy először az a csíkot, itt pl. balra menőleg, úgy rakjuk körül, hogy az a‘ a‘ élek szorosan egymásnak feküdjenek. Erre a másik b csíkot ugyan úgy csakhogy ellentett irányban gabalyítjuk körül. Kéregpapirosból való csövek készítésénél a kötő ragaszt azonnal a tekercsberakáskor alkalmazzuk, mig a más anyagból valóknál a forrasztást, hegesztést vagy egybeolvasztást több vagy az összes rétegek föltekerése után végezzük el. Kéregpapiros-csövek készitésénél, a melyeknél ez eljárás leginkább számba jön, a kész cső mindkét végére c fémkarikát huzunk rá, hogy sérülés ellen óvják. Ez eljárásnak egy módosítása az, hogy a cső belsejét vagy külsejét, vagy mindkettejét srófszerű menetekkel látjuk el, hogy szükség esetén külön bevágásuk fölöslegessé váljék. A szerint, hogy a tekercsmenet kívül vagy belül legyen, oly módon járunk el, hogy a menet kívánt mélysége szerint egy vagy több csíkot közttartva hajtunk tekercsbe. A szorosan záródó falazat készítésénél természetesen az ellentett irányban menő csíkokat úgy hajtjuk körül, hogy éleik szorosan egymásnak illedjenek s a menetet ez oldalról elfödjék. Ez eljárást a 2. ábra egy belső tekercsmenettel ellátott csövön tünteti föl. 1. ábra. 2. ábra.
