Találmányok leirása, 1890

Szövetek ványolása.

61

könnyen kimagyarázható, ha felveszszük, hogy a szívatás, előidézve pl. valamely szivattyú dugattyújától, melynek fölülete S s sebessége V, kifejezhető p S V-ve\, a hol is p a légköri levegő nyomása, melyet a szivattyú külsejére gyakorol. Nyilvánvaló, hogy e szívatás befolyása alatt a légnyomás pl. az ab száj nagy keresztmetszetének n N-sel kifejezett fölületén fog eloszolni, mitől a viz -t- sebességgel fog mozogni, mert: p sv = p n J1-. A szájrész czélja, hogy a folyadék kezdetben csekélyebb sebeséggel = -í- emelkedhessék s hogy aztán e sebesség egyenletesen fokoztassék a rendes sebességig, a melу csak a legszűkebb csőkeresztmetszetben áll be.

1. ábra. 2. ábra. 3. ábra.

Mondva volt, hogy a vízvezetékek irányt váltó könyökcsöveire is alkalmazható eme hajtalékosan vagy egyébkint bővülő csodarab. Tudva levő, hogy az ellenállás, a mely irányváltás esetén a folyadékkal szembe áll, a sebesség négyzetével arányos. Tegyük föl, hogy a két kúpos vagy C és D hajtalékos csodarabok (5. ábra) b bx z z1 és a a1 z z* görbéinek legnagyobb keresztmetszet-fölülete az irányváltás x szögének z о szelvényfélátmérőjébe esik, ekkor a folyadék V sebességét a bőség fokozatos növekedésével z o-ig megcsökkentjük, vagyis a sebességet k^’-hez arányosan meglassítottuk, azaz a bővült keresztmetszet megfordított arányban áll a négyzettel. Egy szóval, midőn z íd-nél kettős a keresztmetszet, szemben a a}-\al vagy b é'-vel, a folyadéksebesség benne négyszerié kisebb, mint a a’-nál vagy b ^nél s ugyanilyen arányban csökken meg az ellenállás z z-Ъеп. A gyakorlatban a s-7 áj rész a b metszete kétszerié vagy háromszorta nagyobb lehet a csővezeték rendes átmérőjénél.

Szövetek ványolása.

Föltaláló: Galland L. Párisban. A szab kelt 1890. jan. 31. XXIV. 190. R.

Mindeddig az a hiedelem, hogy szöveteket nem lehet ványolni a nélkül, hogy meg ne ránczosodjanak, mely ránczokat aztán időközönkint el kell távolítani, a mely műve4. ábra. 5. ábra.