Találmányok leirása, 1890
Gőzkazán. - Szívócső toldások.
60 Gőzkazán. Föltaláló : Rowan V. R. Berlinben. A szab. kelt 1890. febr. 2. XXIV. 254. B. 1- ábra- E kazán, melyet az 1. ábra hosszanti metszetben, a 2. ábra alaprajzban az x x és у у vonalak irányában tüntet föl, a következő szerkezetű: A fönnálló kazán hengerest palástja két részből való, melyek közül az alsó résznek kisebb az átmérője az alsónál. A két rész közti kapcsolatot az elszűkülő d és H gyűrűk létesítik, melyek egyik karimája a hozzátartozó kazánrészszel van összekötve, mig a másik karima az egymás közti összekötésre való. E szerkezet czélja az, hogy az A paláston belül В tápszekrényt lehessen alkalmazni, melynek fölső része négyszögű s melybe jó hosszú vízcsöveket lehetőleg sok sorban lehessen elrendezni. E csöveknek átmérője, mint látni való, a különböző csövekben különböző s pedig alulról fölfelé fogyó. A nagyobb hőnek kitett alsó sorbeli csöveknek nagyobb az átmérője s nagyobb falvastagságuk ; fölül, a hol a hő tetemesen kisebb s a lángnyelv odacsapásától sem kell tartani, a csövek átmérője is kisebb lehet, de meg falaik is vékonyabbak. A lángot jobban szétosztja s kihasználja az, hogy a tápszekrény alsó részében a csövek nagyobbak s széjelebb állnak. A közúti vasutmótoroknál kívánatos vagy szükséges is, hogy a surrant gőz ne váljék láthatóvá. Ezt azzal érhetni el, hogy a surrant gőzt végigvezetjük a tápszekrénybe benyúló kettősfalú S Sí csövön, melynek belső csövén illannak el. az égéstermékek. A surrantgőz fölül г'-nél hatol be az S Sí kettősfalú cső térközébe, leszáll a tűzszekrénybe s alul 2'1-nél betolul az »S'i kürtőcsőbe. A surrantgőz ez útjában annyira meghevül, hogy elszállása pillanatában láthatatlanná lesz. Szívócső toldások. Föltaláló : Hanarte G. Monsban (Belgium). A szab. kelt 1890. jan. 27. XXIV. 125. B. A találmány szívócső-toldások vagy szájadzó- s könyökdarabok egy rendszerére vonatkozik, a melyben a bővülés tetszőlegesen, különösen pedig hajtalékos metszetben alkalmazható először dugattyúszivattyúk, injektorok, ejektorok, pulzométerek s centrifugális szivattyúk szívócsövére, másodszor folyadékvezető-csövek könyökeire. Az első pontot illetőleg a dugattyúszivattyúk, injektorok (1. ábra), ejektorok (2. ábra), pulzométerek (3. ábra), központfutó-szivattyúk (4. ábra) szívó készülékénél alkalmazásba vett szívócső szájrésze tölcséralakú, melynek bővebb vége a szívandó folyadékba merül. Az ilyen, a végtől fogva a szívó készülék felé együvé tartó (elszűkülő) szivószájnak az a czélja, hogy a szívást megkönnyítse, minthogy igy a viz vagy folyadék, a mely a gyűjtő verembe veszteg áll, csak lassankint indul mozgásnak, aztán sebesebbé lesz. E czél elérésére a C szívó szelentyűnek nagyobb a keresztmetszete a készülék T csővezetékénél, vagyis bejárati bősége egy a kúpos В szájrész legnagyobb n b keresztmetszetével. E nagy a b szivószáj össze van kötve a kis c d résszel, a mely a T csőnyíláshoz vagy valamely közbetett csőhöz csatlakozik а В cső révén, a mely egyre elszűkül a b-tő\ c d felé s melynek alakja lehet kúpos, de legjobb, ha hajtalékos, ügy, hogy a viz vagy más folyadék megszivatása a lábtól a szűkebb hely felé (megfelelőleg a keresztmetszetbőség fogyásával) fokozatosan növekszik. Az ily szívócső okozta hatás 2. ábra.
