Találmányok leirása, 1890
A petróleumlámpák verítékezésének megakadályozása.
31 P hasadékába a G dob tengelyének végei nyúlnak be, a dobot mindig központi állásban vezetik, úgy, hogy A lapátok egyenletesen vágódnak az anyagba s központi állásban záródnak. Hogy a kotróvedrek megnyíljanak, leeresztjük az L zárólánczot, mikor is a G dob tengelyével az C vezető ívben járva szintén alászáll s mialatt az L láncz föltekerődik, az N lánczok lecsavaródnak M csigáikról. A vedrek zárása czéljából meghúzzuk az L lánczot. A dobnak erre bekövetkező emelésekor az N lánczok ismét feltekerednek M csigáikra és annálfogva, hogy a dob kerete az E rudak révén a C ollókarokkal össze van kötve, a lapátok összecsukódnak (1. ábra). A becsukódás után a kotróveder az üritőhelyre vezettetik. Az R ereszkedőláncztól ekkor meghúzódnak a H rudak, a veder erre megnyílik s az L záróláncz megeresztése a dobot alábocsátja, mikor is az N lánczok csigáikról letekerednek, mig az L láncz a G dobra rátekerődik. A 4. ábrabeli példánál a G dob tengelye az A lapátok hosszanti irányával szemben derékszögben áll. Itt is az A lapátok C karjainak szélső végei a D dobkerettel E rudak révén kapcsolatosak, a mi az erőt közve tétlenül a C ollókarokra hárítja át, melyek itt még a lapátok szélső sarkait támasztó El rúdakkal vannak szegültetve. Midőn a G dob zárólánczát meghúzzuk, a fölső csigák fölött eljáró N lánczok rácsavarodnak a dobtengelyen levő M kisebb csigákra s a dob megemelődése közben becsukódik aztán a kotróveder. Viszont meg a záróláncz megeresztésekor a veder a dobnak az ollókarokra való hatása alatt, mint már le volt írva, csukódik be. A petróleumlámpák verítékezésének megakadályozása. Föltaláló: Rincklake A. Braunschweigban. A. szab. kelt 1890. XXIV. 27. W. Annak megakadályozására, hogy a kőolajlámpák ne veritékezzenek, a tapaszt, a melylyel a vázakarika a lámpa-vázára van erősitve, attól kell óvni, nehogy a petróleummal érintkezzék, i minthogy e tapasz likacsossága okozza az olaj kiverődését. Hogy tehát az olaj ne juthasson a tapaszhoz, a nevezett világitóanyaggal szemben közömbös maszszát kell elkülönitőszerül használni. Ilyen massza az állati enyv. A végre, hogy ez a mondott czélra használható legyen, el kell keverni gipsz szel, krétával, fadarabcsákkal, koksszal, papirossal vagy glycerinnel alakitékony masszává, a melynek alkalmazási módja azután ez: Miután az a karika a szokásos módon gipsszel a g olajtartó h nyakára rátapasztatott s a nyak fölső széléről a tapasz legkisebb nyomát is letakarítottuk, ráhelyezzük a b váza-karikát, a melynek* 'd térközébe a fönnebbi petroleum iránt fogékonytalan masszát rakjuk belé. Ez a h nyak szélének a c tapaszolás felső részének szorul s megmeredése után megakadályozza, hogy a tapasz az olajjal érintkezzék. ____ 4 ábra.
