Találmányok leirása, 1890
Önműködő szíjs kötélfeszitő.
29 Önműködő szíj- s kötélfeszitő. Feltalálók: Schiller s Dewetter Zigkofban. A szab. kelt 1890. jan. 7. XXIV. 29. A. A szíj- s kőtélhajtás szokásos feszitőkészüléke a hajtást súllyal vagy rúgóerővel feszíti. A feszítés a találmány szerint tapadással vagy súrlódással történik s csak a hajtás alatt. A feszítést itt két csiga eszközli, melyek a szíjhajtást kívülről érintik s pedig az egyik a hajtó szíjszálat, a másik a hajtott szíjszálat. A két csiga lehetőleg függőleges vonalban áll a szíjszálak irányával szemben s egy kétkarú emeltyűre vannak ágyazva, a mely közepe körül foroghat. A súrlódás a csigákat magával meneszti, az emeltyű fordul s megfeszíti a szíjat. Az oly hajtásoknál, a melyeknél a találmánybeli feszitőkészüléknek egyúttal az a rendeltetése, hogy a szíjat a csigáról ne engedje lefutni, a feszitőemeltyű közepe golyócsapággyal látandó el. A lefutó szíj az egyik feszitőcsigát oldalvást huzza, mitől karja fordul s a másik feszitőcsigát az ellenkező irányba tolja, úgy, hogy a szíj le nem eshet. Az 1, ábra mutatja a feszítést a forgótengelyek irányában; a 2. ábra az 1-nek alaprajza, a 3. ábra az 1-nek oldalnézete, a 4. ábra módosítása a 3. ábrabelinek. Az A és В szíjkorongok (illetve kötél- vagy zsinór- vagy szalagkorongok) egy hajtást tesznek, 2. ábra. a melyet az ab feszitőkorongok önműködőleg feszítenek. E két feszitőkorongot a c kar (a mely c1 és c2 két részből is összetehető) köti össze, mely korongok a szíjat (illetve kötelet, zsinórt vagy szalagot) a nyugalom állapotában érintik. Eme c kar közepén k golyóscsapágy körül fordítható. Mihelyt a szíj futni kezd, a megfeszült szíjszál magával meneszti a feszitőkorongot, úgy, hogy az ingó feszítő tengelyével elhajol pl. az a1 ó1 állásba, a mitől a szíj megfeszül. Ha kötél-, zsinór- vagy szalaghajtásokról van szó, nyilván való, hogy megfelelő rovátkákkal ellátott korongok alkalmazandók a szíjkorongok helyett. Ekkor azonban közönséges csapágy is megjárja golyós helyett. E golyóscsapágy ellenben különösen akkor válik a dolog hasznára, ha a szíj az A vagy В korongok egyikéről valamelyik oknál fogva a mostan szokásos rendszereknél lecsúszik. Ez esetben inkább az a s b korongok közül valamelyikét oldalt magával menesztené, föltéve, hogy К golyóscsapágy van alkalmazva. Ekkor azonban a másik feszitőcsigát szükségképen oldalt a másik irányba tereli, úgy, hogy a lecsúszó szíj ettől a másik oldalon ismét föltolódik s e szerint le nem csúszhatik. Veszteg állapotban a feszitő önsúlyától is egyenesre áll s teherteleniti a szíjszálat, a mit a szokásos feszítő-készülékkel nem lehet elérni.
