Találmányok leirása, 1888
Mechanikai készülék üvegfúvásra.
19 Mechanikai készülék üvegfúvásra. Föltaláló : Donovan R., Hanzlett F. s Jóhnston J. Dublinban. A szab. kelt 1887. decz. 6. XXI. 2,532. Az üvegfúvás szokásos módja az, hogy a munkás egy üreges rúd vagy cső végével az olvadt anyagot a kemenczéből kiemeli, mire szájával levegőt fú be, hogy az olvadt üvegálladékot a kívánt nagyságra kiterjeszsze. Ez eljárás tudvalevőleg nagyon ártalmas a munkásoknak, miért is az a czélja e találmánynak, hogy az mással helyettesittessék s egyúttal az üveggyártás jobbá, olcsóbbá s könnyebbé legyen. E végből a közönséges üvegfúvó-pipával egy készülék kapcsoltatik össze, mely a szükséges levegőt mechanikai utón hajtja ki a pipából. Ehhez képest a pipára henger van alkalmazva, melybe központi furású s csőalakú dugattyú-rudas dugattyú jár; a dugattyúrúd szabad végén készülék van a tetszés szerinti zárásra. Az 1. ábra a javított fuvópipának oldalnézete, a 2. ábra hosszanti metszete, a 3. ábra az üreges dugatyúrúd zárlása s a 4. ábra a szivattyúnak módosított szerkezete. Mint a 2. ábra mutatja a d dugattyúrúd üreges s az e dugattyú közepén furatos, úgy hogy a levegő a dugattyúrúdon át az a henger elővégébe hatolhat vagy megforditva. A dugattyúrúd szabad végén / csőszerű kupak fészkel (a 3. ábrában nagyobb méretben látható), melynek végét g fagomb zárja el; ez gl peczekkel van megerősítve s g2 kaucsukkal, bőrrel vagy egyéb alkalmas anyaggal van szorositva. Eme f kupak a d dugattyúrúdon hosszant mozdítható* mely mozgásnak a dugattyúrúdon levő s a kupak h hasadékon kinyúló hx peczek vet határt. Azonkívül a kupak felső vagy hátulsó végébe több lyuk van fúrva a levegő férköztetésére. A készüléknek használati s működési módja ez: miután a munkás a dugattyút visszahúzta, bemártja a pipát az oldat anyagba, hogy bizonyos mennyiséget belőle kivegyen, mire a csőszerű kupakot előretolja úgy, hogy a készülékben levő levegő a külsőtől el legyen zárva. A dugattyúrúd végének tovább megnyomására a dugattyú előre tolódik úgy, hogy a levegő a pipa végén levő üveg testbe nyomul. Abban a pillanatban, mikor az üvegtárgy alakítására szükséges levegő az üvegtestben van, a munkás kezét leveszi a g gombról, mire a sűrűdött levegő, melynek feszültségét még az olvadt anyag heve fokozza, a csőszerű f kupakot visszatolja s az ezen levő lyukakon elillan. Ily módon az edény hülése alatt is levegő árad belé s a részleges hézag képződésének eleje vitetik. Ha ellenben a munkás oly üvegtárgy fuvásával foglalkozik, melyhez több levegő kell mint a mennyit a dugattyú egy emelése szolgáltat, a készüléket ismét megtöltheti az által, hogy a kupakot s vele a dugattyút visszahúzza. E közben a kupak lyukain a hengerbe levegő árad, melyet a dugattyú ismételt lökésével az üvegtestbe szorítunk. A hengerfal fölső részébe i nyilás van, a melyen a levegő szabadon ki-be jár, mikor a dugattyút ide-oda mozgatjuk. A 4. ábra a légszivattyú más szerkezetét mutatja s az a czélja, hogy abban a pillanatban, mikor a palaczkfuvás vagy egyéb üvegtárgy fuvása be van fejezve, a levegő ki és bejárhasson. A henger alsó vagy mellső része körül К kapcsoló-békóban gyűrűs horony van, mely két sor lyuk utján a henger belső üregével közlekedik. Az e lyuksorok közti távolság valamivel kisebb mint a dugattyúszorositás magassága, 3* 1. ábra. 2. ábra 3. ábra. 4. ábra.
