Találmányok leirása, 1888
Világitógáz készítése új eljárás szerint.
18 cyankaliumot, mely mintegy 95u/o kaliumcyanidet tartalmaz, fölhevítjük a keveréket, mig az összes rézoxydhydrat föl van oldva. Erre a fém minden grammjához 250 gr. szilárd kaliumbicarbonatot adunk, s a keveréket 24 órán át szakadatlanul, illetve addig főzzük, a mig az oldat derül. Az oldat ezután a szerint, hogy tanácsosnak tartjuk-e, meg is szűrhető. Ha azt kívánjuk, hogy ez utóbbiból a fém tiszta fényes állapotban csapódjék le, az oldathoz, ha hideg, mintegy 0'25 liter folyós u. n. Schelle-féle erejű cyanhydrogénsavat adunk, vagy valamelyes alkalmas módon cyanhydrogénsavgázt készítünk, s e gázt a fönnebbi lehűlt oldaton átvezetjük. Az oldat mineműsége időközönkint próba alá vethető; annak megállapítására, vájjon a fém a fürdőből a kívánt tisztán fénylő állapotban csapódik-e le. Abban az esetben, ha a fürdő elrenyhül vagy a fölös sók az oldatban a fém lecsapódását zavarják, a mi megeshetik az oldattal való hosszabb működés után, még némi cyankalium adható hozzá, s az oldat még néhány órán át főzhető ; ha azonban az oldat hosszabb használat után már fölösen foglal magában cyankaliumot, s kaliumcarbonatot, ez esetben a cyanhydrogénsavat jobb oldatképen vagy gázalakú állapotban hozzáadni. A cyanhydrogénsav hatása főleg abban áll, hogy az oldatbeli kaliumcarbonatból cyankalium képződik, mert tudvalevő, hogy a cyankalium az idők folyamában kalium' carbonattá bontódik ; az által pedig, hogy az oldatba a fönnebb említett cyanhydrogénsavat adtuk, a kaliumcarbonat fölöslege ismét cyankaliummá változik, s a fürdő ismét visszanyeri működéshetőségét. Az ily oldatból való fürdő fémtárgyak lemezelésére vagy fölszinek öttevényekkel való borítására használható. E végre dynamogépet vagy kellő erejű battériát alkalmazhatunk, mikor is platinát vagy más alkalmas fémet használunk anodul; az aluminiumbronz is alkalmazható ilyenül. A fürdőt legczélszerűbb 80 C° hőmérsékletben földolgozni: ha azonban világosabb színűnek kívánjuk a csapadékot, a fürdő hőmérsékletét alacsonyabbra kell fogni. Ha az öttevényt csapadék-alakban akarjuk kapni, ez esetben az elektromos áramot üllesztésre használjuk a nélkül, hogy a fürdőbe valamely tárgyat tennénk, a melyre boritáskép lecsapódnék. Világitógáz készítése új eljárás szerint. Föltaláló : Eichelbrenner A. Parisban. A szab. kelt 1888. jan. 20. XXI. 72. Ez eljárás szerint a világitógáz egy elegy száraz lejártatásával készül, mely elegy áll: kőszénkátrány vagy más kátrányból s száraz vagy nedvesített fafűrészporból s kövér mészből. Az egyes alkotórészek keverésaránya ilyképen bizonyult legjobbnak: 100 kg. kátrány, mintegy 3 hektoliter fürészpor, mintegy 20 liter mészpor. Hogy a keverék jutalmassága fokoztassék, hozzáadhatunk kokszport vagy széndarát. A keveréket jól összekavarjuk úgy, hogy tésztanemű sűrűséget öltsön, erre retortákba töltjük s a lejárást rendes módon végezzük. Ha kokszpor is hozzá van keverve, 100 kiló keverék 25—40 köbméter világitógázt ad. Mikor a nyersanyaghoz széndarát is keverünk, ez esetben legjobb a következő keverésarány : 100 kiló kátrány, mintegy 3 hektoliter fürészpor, mintegy 15 liter porrátört mész. Miután e keverék 12 órán át veszteg maradt, hozzáadunk még 325 kiló széndarát, mire retortákba töltjük s a szokott módon lejártatjuk; körülbelül 125 köbméter világitógáz az eredmény. A fűrészpor helyett nyilvánvaló mindenféle faanyag használható s egyátalán ez utóbbi minden oly más szilárd vagy folyós anyaggal pótolható, mely száraz lejártatással hydrogéngázt szolgáltat. Ha a lejártatás túl volt hajtva s ennélfogva a megcsökkent gáz világitóereje ismét fokozandó, a nyersanyaghoz földszurkos mészpalát (bogheadszenet) vagy néhány kilogramm fürészporral kevert kövér olajat adunk hozzá. A nagy gázfejlesztőknél visszamaradt kátrány, mely csak nehezen értékesíthető s ekkor is alacsony árakon, a találmány szerint kis gázgyárakban jól föl- s kihasználható.
